Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Herdics György - Zsidó János: A római katolikus egyház
A római katolikus egyház 389 3. A MAGYAR KATOLIKUSOK HELYZETE A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Az 1989-es bársonyos forradalom visszaállította a vallásszabadságot. Azok a kezdeményezések, melyek addig csak titokban, föld alatt működtek, napvilágra jöhettek. Az egyház pozitívan viszonyult a változásokhoz. Számos magyar pap aktívan is bekapcsolódott a rendszerváltásba. Felszólaltak a nagygyűléseken, újságokban nyilatkoztak, biztatták a híveket, részt vettek az új demokratikus rend kialakításában. Ha számba akarjuk venni mindazokat az eredményeket, melyeket a magyar katolikusok Szlovákiában az 1989-es rendszerváltás után elértek, illetve vázolni akarjuk mai helyzetüket, ajánlatos először áttekinteni a magyar lakosság, illetve a magyar katolikusok számának alakulását. Az 1991-es népszámlálás során Szlovákiában 567 296 személy vallotta magát magyarnak, azaz a lakosság 10,76%-a - ekkor még Csehszlovákián belül —, a legutóbbi népszámláláskor, 2001-ben pedig 520 528-an, tehát 47 ezerrel kevesebben. Ez százalékban 9,7%-ot tesz ki. Ami a katolikus vallású magyarok számát illeti: 1991-ben 368 416-an vallották magukat római katolikusnak és 6764-en görög katolikusnak, a 2001-es adatok szerint 378 700 római katolikus, 8086 görög katolikus magyar élt Szlovákiában. A magyar katolikusok Szlovákiában több egyházmegye területén élnek. Legnagyobb számban a pozsony-nagyszombati főegyházmegyében, továbbá a kassai főegyházmegyében, valamint a rozsnyói egyházmegye és a nyitrai egyházmegye területén. Szlovákiában jelenleg hat római katolikus (pozsony-nagyszombati, nyitrai, besztercebányai, szepes váralj ai, rozsnyói, kassai) egyházmegye van (közülük a pozsony-nagyszombati és a kassai főegyházmegye), valamint két bizánci szertartású (az eperjesi püspökség és a kassai exarchátus). 3.1. Új lehetőségek Az egyházat felkészületlenül érte a rendszerváltás, csak a túlélésre volt berendezkedve, nem pedig a megújulásra. A vallásszabadság lehetővé tette az egyház rendes működését. A katolikus egyházat a II. vatikáni zsinat határozatai és az Egyházi Törvénykönyv rendelkezései irányítják. Az új Egyházi Törvénykönyv hivatalos kihirdetésére 1983. január 25-én került sor. Az egyházi törvények szellemében megkezdődött az egyház megújulása. Valamennyi egyházmegye élére megyés püspököt nevezett ki a Szentszék, majd egy következő fordulóban segédpüspök is került a megyés püspök mellé. Valamennyi addigi esperest felmentették hivatalából, az új esperesek kinevezését hivatalos választás előzte meg. így a magyarlakta területeken magyar esperesek kerültek az esperességek élére. Beindult az iskolai hitoktatás; a magyar iskolák abszolút többségében a gyermekek választható tantárgyként a hitoktatást választották. A hitoktatók munkáját hitoktatási felügyelők, ún. iskolaesperesek segítik. Minden egyházmegyében megalakultak a katolikus egyház hivatalos szervei, intézményei. Létrejött a papi szenátus, amely a püspök tanácsadó testületé, és ebbe magyar papok is kerültek. Az egyházi bíróságba magyar bírókat is nevezett ki az érsek. Az egyes egyházmegyei bizottságokba magyar papok és világiak is kerültek. A pozsonyi Comenius Egyetem Római Katolikus Teológiai Karán magyar óraadók is működnek, természetesen szlovák nyelven. Megújultak a szerzetesrendek. A legtöbb Szlovákiában működő szerzetesrendnek vannak magyar tagjai is. A magyar egyházközségek nem önállóak, részét alkotják az egyházmegyének, püspökségnek, ahol a hívek többsége szlovák nemzetiségű. Minden fontos döntés a megyés püspök kezében van. Valamennyi püspök szlovák nemzetiségű. Egy püspök sincs megbízva a magyarok lelkipásztori gondozásával, pedig erre az Egyházi Törvénykönyv, valamint a II. vatikáni zsinat határozatai lehetőséget adnának (az Egyházi Törvénykönyv 476. kánonja szerint „Ha az egyházmegye helyes kormányzása megkívánja, a megyés püspök egy vagy több püspöki helynököt is kinevezhet. Ezek vagy az egyházmegye egy meghatározott részén, vagy bizonyos típusú ügyekben, vagy valamely rítushoz, illet
