Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Herdics György - Zsidó János: A római katolikus egyház
HERDICS GYÖRGY-ZSIDÓ JÁNOS A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ Kulcsszavak: Püspökségek, iskolaügy, teológus-, hitoktató- és kántorképzés, a magyar püspök kérdése, magyar katolikus sajtó, katolikus intézmények és csoportosulások. 1. BEVEZETÉS A szlovákiai magyar katolikusok helyzete más, mint az itt élő magyar reformátusoké. Míg a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház önálló, mindenkitől független, addig a magyar katolikusok egy világegyháznak a részei, melynek legfőbb vezetője a római pápa. Míg a Szlovákiában élő reformátusok szinte teljes egészében magyarok, addig az itt élő magyar katolikusok a szlovák egyházmegyék részeit alkotják. Az egyházmegyék nem nemzetiségi alapon jöttek létre, így a magyarlakta egyházmegyékben is a többség a szlovák nemzethez tartozik. Az itt élő magyar katolikusok helyzete eltérő a más utódállamokban élő magyar katolikusokétól. Romániában a többségi nemzet ortodox vallású, a magyarok pedig vagy katolikus, vagy református vallásúak. Szerbiában is hasonló a helyzet. így az ott élő magyar kisebbség püspökei szintén magyarok. Szlovákiában más a helyzet. Nálunk nem különülnek el egymástól a magyar és szlovák katolikusok, hanem teljes egységet alkotnak jogilag és közigazgatásilag is. 2. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS A trianoni békediktátum után sajátosan alakult a felvidéki katolikusság helyzete, hiszen az új határok egyházmegyéket szabdaltak szét. A Szent István király által létrehozott egyházszervezeti rendszer felbomlott. A nyitrai, besztercebányai és szepesi egyházmegye teljes egészében Csehszlovákia része lett. A rozsnyói és kassai egyházmegye székhelye szintén elszakadt, de egyes plébániái Magyarországon maradtak az egri egyházmegye részeként. Az esztergomi főegyházmegye 493 plébániájából 404 került a határon túlra, birtokainak pedig háromnegyed része. Kezdetben a magyarlakta egyházmegyék élén magyarul is jól beszélő szlovák püspökök álltak; mostanra ez a helyzet megváltozott. A Szentszék 1922-ben létrehozta a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúrát, s ezzel az esztergomi érsek joghatósága megszűnt főegyházmegyéjének északi részein. Az új helyzetre reagálva a szlovákiai magyar papság már 1924 nyarán - jogainak hathatósabb védelmére - Komáromban létrehozta a Katolikus Nagybizottságot. Ez a szervezet vált a magyar katolikusság szószólójává. Munkájának eredményeként megszületik a Katolikus Magyar Kisszeminárium és a Katolikus Magyar Intemátus, mindkettő Komáromban. A csehszlovákiai magyar papoknak meg kellett tanulniuk szlovákul, hogy állami fizetéshez jussanak. Ahol szlovák telepes falu jött létre, ott be kellett vezetni a szlovák istentiszteletet. A magyar katolikusok a megváltozott körülmények között is próbáltak helytállni. Különböző lelkiségi mozgalmak indultak, az egyházközségek belső megújulását népmissziók segítették, lap- és könyvkiadás működött. Az 1938-as visszacsatolás után mindenki a saját Trianon előtti egyházmegyéjébe került vissza, s az 1918 előtti módon folytatódott minden. A második világháború utáni jogfosztottság nagyon megviselte a magyar katolikusságot. A lakosságcsere kierőszakolása érdekében a csehszlovák kormány elkezdte a magyarok deportálását Csehországba, állati körülmények
