Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
Régiófejlesztési politika és közigazgatás 277 szerezték meg. A két későbbi helyi önkormányzati választás során ezek az arányok tovább javultak. 2001. december 1 -jén, illetve 15-én került sor az első regionális önkormányzati választásokra (a kerületi önkormányzat elnökének és a közgyűlési tagoknak a megválasztására), melyeket többségi választási rendszer szerint, egy- és többmandátumos választási körzetek alapján bonyolítottak le. Az elnökválasztás kétfordulós volt, a kerület egy választási körzetet alkotott. Második fordulóra akkor került sor, ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50%-át. Ez az első fordulóban csak a pozsonyi kerületi önkormányzat elnökének sikerült. A kerületi önkormányzat közgyűlésének tagjait egyfordulós választás során választották, a választási körzetek határa a jelenlegi kerületekével volt azonos. 8 elnököt és 401 képviselőt választottak. A választásokat szokatlanul alacsony részvétel jellemezte, ugyanis a választásra jogosult állampolgároknak csupán 26%-a ment el szavazni. Az MKP mint a magyar nemzetiségű lakosság által leginkább támogatott párt a regionális választásokon összesen 84 képviselői helyet szerzett (20,9%), a Nyitrai kerületi önkormányzat esetében a közgyűlési helyek majdnem 60%-át, a Nagyszombatiban 35%-át, a Kassaiban 32%-át, a Besztercebányaiban 31%-át és a Pozsonyiban 13%-át. Ami az önkormányzati elnöki posztot illeti, a magyar jelöltek a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben jutottak a második fordulóba, egy esetben sem voltak azonban sikeresek. Ennek oka elsősorban az „etnikai mobilizáció”, vagyis a „nem magyar” jelölteket támogató választók aktivizálódása volt (lásd pl. Dostál 2002, Krivý 2002). A választói részvétel alapján fogalmazta meg Krivý (2002) azt a hipotézist, mely szerint a választási eredmény szempontjából döntő hatása a „magyar tényeződnek volt. Krivý a Jobboldali blokk” (melynek az MKP is tagja volt) választási eredményét vetette össze az összes településen, illetve az 5%-nál alacsonyabb részarányú magyar lakossággal rendelkező településeken regisztrált választási részvétellel, s azt állapította meg, hogy a nagyobb választási részvételt kimutató településeken a jobboldali blokk jobban szerepelt, s ez főként az MKP-nak volt köszönhető. A 2002-ben megtartott helyi önkormányzati választásokon a részvételi arány meglehetősen alacsony, 49,51%-os volt (1991-ben 64%, 1994-ben 52,2%, 1998-ban pedig 53,9%). A Losonci járás kivételével minden olyan járásban magasabb volt a részvételi arány, ahol a magyar nemzetiségű lakosság részaránya meghaladja a 10%-ot. E járások közül a legmagasabb részvételi arány a Nagykürtösi járást jellemezte, ott a jogosult választóknak majdnem 67%-a ment el szavazni. Az MKP számára a kommunális választások igen kedvezően alakultak, ugyanis a megszerzett polgármesteri helyek tekintetében (234 = 8%) csak a függetlenjelöltek (32,7%) és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom jelöltjei (13,2%) előzték meg. A települési önkormányzatok képviselő-testületeiben szerzett helyek számát tekintve ugyan 4. táblázat A kommunális választások - a magyar pártok eredményei Választás Polgármesterek Képviselők száma aránya (%)száma aránya (%) 1990 164 6 4 052 10,5 1994 249 8,9 4 404 12,5 1998 227+25* 8,7 3 841+324* 11,8 2002 234+15* 8,5 2 052+482* 11,7 * - a magyar pártok, illetve a magyar pártokkal koalícióban fellépő erők megválasztott jelöltjei Fonás: Buček 2001; Az SZK Statisztikai Hivatala
