Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
200 László Béla Az új kormány politikájának eredményeként Szlovákia behozta korábban felhalmozott lemaradását, és 2004. május 1-jével az Európai Unió tagjává vált. Ez magával hozta az oktatás minden szintjének harmonizálását az európai jogrenddel. Az európai oktatási térben a szlovákiai magyar oktatásügyre új kihívások várnak. Meg kell felelnie a szigorú európai követelményeknek mind az oktatás színvonala, mind a működtetés gazdaságossága tekintetében. Az új Európában ugyanis ezek körül folynak majd a kisebbségi-többségi oktatáspolitikai viták. Az Európai Unió fejlettebb régióihoz történő felzárkózás kulcskérdése a társadalmi igények várható változása az oktatás, a kisebbségi nyelvű oktatás terén is. Kérdés, hogy az oktatás expanziója és liberalizálódása mekkora tartalékokat képes mozgósítani, ill. elszívni a kisebbségi régió modernizációs tartalékaiból. A kisebbségi társadalom politikai törekvéseinek már a közeljövőben arra kell irányulnia, hogy aktivizálja a tartalékokat a kisebbségi nyelvű oktatás számára. Vajon a szlovákiai magyarság a többségi nemzethez képest némi előnnyel mozgósítani tudja-e a tanulás, továbbtanulás és az iskola utáni képzések iránti igényt? A jó politikai pozícióban levő szlovákiai magyarság esetében ezt a modernizációs kibontakozást központi oktatáspolitikai eszközökkel siettetni, támogatni kellene. Amint azt az elkövetkező részek elemzései is mutatják, a szlovákiai magyarság esetében az iskolai önkormányzatiság önmagában nem fogja tudni gyorsan mozgósítani a modernizációs tartalékokat. Ehhez központi, oktatáspolitikai ösztönzésre is szükség van. (Az itt felvetett, a kisebbségek oktatásával kapcsolatos problémákkal a közös európai oktatási és tudományos térben részletesen foglalkozik többek között Kozma Tamás.55) 2.2. A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy helyzete A rendszerváltás idején a szlovákiai magyar oktatásügyet viszonylag kedvező fejlődési tendenciák jellemezték (lásd az 1.2. fejezetet) így például a középiskolai oktatás terén 1980-1990 között az országos számadatokhoz viszonyítva a magyar nemzetiségűek korcsoportjának százalékos aránya és a magyar nemzetiségű diákok százalékos aránya közti különbség észrevehető javulást mutatott. A középiskolás diákok (15-19 év) esetében ez a különbség 1,3%os volt 1980-ban, s ez 1990-re 0,6%-ra csökkent, tehát a korcsoport és a magyar diákok százalékos arányai közeledtek egymáshoz. Abszolút számokban: a 3690 középiskolás diákhiány az említett tíz év alatt 2380-ra csökkent. A felsőoktatásban az imént említett különbség 6,2%-ról 5,3%-ra javult. A magyar nemzetiségű egyetemisták és főiskolások hiánya közel 750 hallgatóval csökkent (3477-2735) (7. táblázat). A nyolcvanas években az iskolai végzettség terén, amint azt az előzőek már alátámasztják, a szlovákiai magyarság számadatai, a felsőoktatást kivéve, az országos adatoknak megfelelő változást mutatták az iskolai oktatás terén. Míg 1980-1991 között az egyetemet, főiskolát végzettek száma Szlovákiában 2,02%kal, azaz 5,82%-ra nőtt, addig a magyar nemzetiségűeknél ezek az arányok 1,20%-ot, ill. 2,89%-ot tettek ki. Ezek az adatok többek között a magasabb műveltség elérése iránti igény hiányáról tanúskodnak a magyar nemzetiségűek körében. A rendszerváltással a szlovákiai magyar oktatásügy is fokozatosan kikerül a központi párthatalmi uralom szorításából, és megteremtődnek a politikai-társadalmi feltételek az iskolai oktatás terén is a modernizációs tartalékok mozgósítására. A rendszerváltás utáni időszakban a szlovákiai magyar oktatásügy tendenciáinak, változásainak elemzésével választ keresünk arra, hogyan tudott, egyáltalán tudott-e a magyarság élni a kínálkozó lehetőségekkel, amelyeket a társadalom demokratizálódása nyújtott ahhoz, hogy az iskolai végzettség terén megközelítse az országos szintet, és az iskolai művelődésben levő korcsoportok esetében az országos szintre emelkedjen. 2.2.1. A korcsoportok megoszlása és változásai A korrekt összehasonlítások, elemzések érdekében (úgy, mint az előző részekben) itt is a