Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

László Béla: A magyar oktatásügy

A magyar oktatásügy 201

korcsoportok arányához való viszonyítás szerint járunk el. Ennek alapját a népszámlálási adatok szolgáltatják. Az 1991 és 2001 közötti időszakban a korcsoportok alakulását az 1991-es népszámlálási adatok, ill. a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának évközi előrejelzései alapján lehetett valószínűsíteni. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala még 2000-re is 10,48%-ra becsülte a szlovákiai magyarság arányát, a valóság azonban ennél sokkal rosszabb volt, hiszen a 2001-es népszámlálás szerint a magyarok számaránya már csak 9,68% volt. Hasonló különbségek mutatkoznak az egyes korcsoportok esetében is. Ezért a 2001-es népszámlálás adatai szerint most már valós helyzetjelentést lehet készíteni a rendszerváltás utáni iskolai oktatásról. Előtte azonban szemügyre kell vennünk a korcsoportok alakulását, amely nem mutat kedvező képet. A szlovákiai magyarság ugyanis 1991-ben az ötéves korcsoportok szerinti megoszlás tekintetében 30 éves korig elmarad a szlovákiai megoszlás arányától, 30 év fölött pedig meghaladja azt. Ezek a szlovákiai magyarságnak Szlovákia lakosságához viszonyított relatív fogyására és nagyobb mértékű elöregedésére is utalnak. A szlovák nemzetiségű lakosokhoz viszonyítva ezek a számadatok még hátrányosabb változásokat mutatnak (9. táblázat).

Az iskolai oktatás problémáinak tanulmányozásakor mindenekelőtt az előző részekhez hasonlóan a magyar nemzetiség korcsoportjainak a szlovákiai korcsoportokhoz viszonyított százalékos arányaira fogunk támaszkodni. Tudvalevő, hogy az 1991-es és 2001-es népszámlálási adatok szerint Szlovákia lakosainak 10,76%-a, ill. 9,68%-a volt magyar nemzetiségű. Az ötéves korcsoportokban a magyar nemzetiségűek százalékos arányát a 10. táblázat rögzíti.

Ebből is látható, hogy az iskolai oktatásban részt vevő aktív korcsoportoknál a magyar nemzetiségűek aránya az országosnál nagyobb mértékben csökken. A szlovákiai magyarság 1991-2001 közötti drámai fogyása (46 768 fő) elsősorban az asszimiláció következménye. Ezt igazolja az alábbi két statisztikai elemzés is.

Ha megnézzük a szlovákiai magyarságnak az összlakossághoz viszonyított százalékos arányszámait korcsoportok szerint és ezeknél az utolsó két népszámlálási időszakban kimutatható százalékos csökkenését, akkor azt kapjuk, hogy 1980-1991 között például az 5-9 éves korcsoportnál a magyar nemzetiségűek százalékaránya 9,49%-ról 8,81%-ra, azaz 0,68%-kal csökkent, azonban 1991 és 2001 között ez 8,81 %-ról 7,36%-ra, vagyis 1,45%kal csökkent (10. és 11. táblázat). Ez azzal magyarázható, hogy a kilencvenes években felgyorsult az asszimiláció üteme, ill. csökkent a születések száma a nyolcvanas évekhez képest. Az asszimiláció mértékét még szemléletesebben igazolja egy bizonyos korcsoport esetében a 10 év múlva (népszámlálási időszak) bekövetkezett fogyás. így például 1991- ben Szlovákia 5-9 évesek korcsoportja 442 586 főt számlált, amely 2001-re (15-19 éves korcsoportot alkotva) 440 003 főre, azaz 2583-mal csökkent, ami 0,58%-os csökkenést jelent. Ugyanez a magyar nemzetiségűek esetében 39 012-ről 36 784-re, vagyis 2228-cal csökkent, ami 5,71%-os csökkenést jelent (12. táblázat).58

A 12. táblázat statisztikai adatsorai azt is igazolják, hogy az asszimiláció nemcsak a gyermek születésekor, a szülők által a nemzetiség választásával megy végbe, hanem minden korcsoport esetében folyamatosan asszimilálódik a magyar kisebbség még felnőttkorban is, bár az asszimiláció mértéke itt alacsonyabb. Érdekesnek ígérkezik összehasonlítani az utolsó három népszámlálási időszakban a statisztikai adatok alapján magyarázható asszimilációs tendenciák változásait (13. táblázat).

Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a nyolcvanas években a szlovákiai magyarság szempontjából további kedvező folyamatok játszódtak le, melyek következményeként az asszimiláció statisztikai adatokkal nem bizonyítható. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy ebben az időben a magyarok asszimilálódása megállt. A kilencvenes években viszont több mint 8%kal csökkent a szlovákiai magyarság száma, vagyis az azt megelőző évtizedben sok tekintetben, így az iskolai oktatás tekintetében is ta-