Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 173 kintettel a jelenleg nem számszerűsíthető öszszetevők hatására. Szlovákia lakosságának fogyatkozása és a magyar népességfogyatkozás különbségének becslése a kohorszvizsgálat alapján (26 ezer fő) jelentős mértékben eltér a fenti egyenleg szerinti (37 ezer fős) veszteségtől, de az előbbi - tekintettel e megközelítés megbízhatóságát befolyásoló tényezők komplexitására - elsősorban a fogyatkozás trendjeinek vizsgálatára alkalmas, s kevésbé a fogyatkozás számszerűsítésére. A szlovákiai magyarság esetében két irányban tételezünk fel jelentős mértékű asszimilációt, ez az érték e kettő összegét adja. A nemzetváltás meghatározó trendje a többségi szlovák nemzetiség irányában zajlik, s egy további, az előzőnél szerényebb veszteség az, ami a kisebbségi roma népesség irányában mutatkozik. Mivel ez utóbbit a rendelkezésre álló adatok alapján pontosabban becsülhetjük, először a magyar-roma relációt vizsgáljuk, s a kettő különbözeteként határozzuk meg a szlovák irányba zajló változásokat. 3.1. A nemzetváltási folyamatok két kisebbség relációjában kimutatható nemzetváltásra terjednek ki. A magyar nemzetiségű népességnek a többi szlovákiai nemzeti kisebbség közül legkiterjedtebb interetnikus kapcsolatai a romákkal alakultak ki. A további nemzetiségek által lakott területek más régiókba helyezhetők, illetve e nemzetiségek lélekszáma igen alacsony, avagy szórványban élnek. A magyarlakta területeken a legjelentősebb számú etnikumot a romák alkotják. Lélekszámúk 10 év alatt 75 802-ről 89 920-ra (18,6%-kal) emelkedett. A magyarlakta településeken az arányuk ennek többszörösével, 39,4%-kal nőtt. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy a roma népesség arányának növekedése a magyarlakta területeken milyen jellemzőkkel bír (9. ábra). A szórványjellegü településeken a romák számának növekedése ( 111,5%) az országos növekedési arányuk alatt marad. A magyar nyelvterületen a magyar kisebbségű (10-50%) és az enyhe magyar többségű (50-80%) településeken a romák aránya több mint másfélszeresére (155,3%-ra, illetve 155,5%-ra), az erős magyar 9. ábra A romák számának, arányának változása a magyarlakta településeken 1991-2001 (1991 = 100%) összesen 300 250 200 150 100 50 0
