Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai

170 Gyurgyík László tékben eltérnek a többi nemzetiségtől. Szlovák állampolgár mindössze 41,8%-uk volt, a cen­zus során megszámolt népességnek viszont 98,0%-a tartozott ide. Azaz az ismeretlenek nagy része bevándorló. Ha ennek alapján meg­próbáljuk felbecsülni, hogy az ismeretlenek milyen arányban csökkenthették az egyes nem­zetiségek számát azáltal, hogy nem („nem megfelelően”) identifikálták magukat, akkor ehhez az egyes nemzetiségeken belül az idegen állampolgárok arányát is figyelembe kell ven­nünk. Azaz azoknak a nemzetiségeknek a köré­ben, ahol az idegen állampolgárok aránya ma­gasabb, feltehetőleg az ismeretlen nemzetisé­gűek aránya is magasabb lehet. A Szlovákiában élő magyar népességnek 1,1 %-a volt idegen ál­lampolgár, Szlovákián belül ez az érték 1,9% volt. Ebből adódóan feltételezzük, hogy a ma­gyar népességből az ismeretlenek irányába mu­tató veszteség bizonyos mértékben alacso­nyabb az országos átlagnál. Ezenkívül a települések nagysága és az is­meretlenek aránya között is összefüggés mutat­ható ki. Míg országosan az ismeretlenek aránya alig haladta meg az 1%-ot, a falvakban és kis­városokban az ismeretlenek aránya 0,6-0,8%, a nagyobb városokban 1,2-1,4%, a két nagyvá­rosban 1,6% körül mozgott. (Ez összefügg az előző megfigyeléssel is, mivel a bevándorlók főleg a nagyobb településeken telepednek le.) Mivel a szlovákiai magyarság nagyobb arány­ban él falvakban, mint városokban, ezért az is­meretlenek számának 8,8 ezerről 54,5 ezerre történő növekedése becslésünk szerint a ma­gyarság számát közvetve mintegy 4000 fővel csökkenthétté. 2. Külön kell foglalkozunk a népszámlálási és a népmozgalmi statisztika módszerei és adatfelvételi gyakorlata eltéréseinek a kérdésé­vel. A társadalomtudományi vizsgálatok során - azonos társadalmi jelenségek vizsgálatánál - az eltérő módszerek alkalmazásával gyűjtött adatok jelentős mértékű torzítást eredményez­hetnek. A szlovákiai magyarság lélekszám­­csökkenése okainak vizsgálata a hosszú kilenc­venes években igényli mind a népszámlálási, mind a népmozgalmi adatok alkalmazását. Olykor egy-egy modellen belül mindkét adat­forrás alkalmazására sor kerül, s ebből adódóan nem elhanyagolható torzítások mutatkoznak, melyet jelenlegi ismereteink alapján nem áll módunkban számszerűsíteni. B) A magyar nemzeti közösséghez tartozók számának alakulását meghatározó tényezőket 3 főbb csoportba soroltuk. Empirikus megközelí­tésben a 3 dimenzió mellett egy 4. dimenzió, az asszimilációt befolyásoló külső tényezők hatá­sát is megpróbáltuk értelmezni. Vizsgálatunkat a „kevésbé problematikus” összetevők, dimen­ziók elemzésével kezdjük. Először a népmoz­galmi folyamatokat, ezt követően a rejtett mig­rációból adódó magyarságcsökkenést, végül az asszimilációs folyamatokat vizsgáljuk. 1. A szlovákiai magyarság népmozgalmi folyamatait a 8-12. fejezetben részletesen ele­meztük. Rámutattunk, hogy az 1991-es nép­­számlálás adatainak a népmozgalmi adatokkal történő továbbszámítása a 2001-es népszámlá­lás időpontjáig a szlovákiai magyarság mintegy 2 ezer fős csökkenését mutatta ki. A kilencve­nes években a magyar születések számában be­következett változások nagyságát jól példázza, hogy 1970 és 1980 között a magyarok tényle­ges szaporodása 31 ezer, 1980 és 1990 között 19 ezer fő volt. 2. Az ún. „rejtett” migráció kérdésével a 12. fejezetben foglalkoztunk. Feltételezhetjük, hogy a „rejtett migráció” nem meghatározó mértékben csökkenthétté a szlovákiai magyar­ság számát. Becslésünk kiindulópontjául az szolgált, hogy Szlovákia lakosságának a 2001- es népszámlás időpontjára tovább számított adata 23 ezer fővel volt magasabb, mint a la­kosság száma a népszámlálás szerint. (Tekin­tettel arra, hogy 1991-ben és 2001-ben is ugyanazon elvek szerint lett behatárolva a meg­kérdezettek köre, módszertani eltérés nem ve­zethet lélekszám-módosuláshoz.) Ezt az értéket a szlovákiai rejtett migráció alsó határának te­kintettük. A rejtett migráció a magyarok köré­ben — tekintettel a nem igazán jelentős Magyar­­országra történő elvándorlásra - az országos ér­tékeknél magasabb kellett, hogy legyen, mint­egy 3,5 ezer főre becsülhető.28 3. Nemzetváltási folyamatok.29 Egy nemze­ti kisebbségnek más etnikumokhoz fűződő

Next

/
Oldalképek
Tartalom