Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
170 Gyurgyík László tékben eltérnek a többi nemzetiségtől. Szlovák állampolgár mindössze 41,8%-uk volt, a cenzus során megszámolt népességnek viszont 98,0%-a tartozott ide. Azaz az ismeretlenek nagy része bevándorló. Ha ennek alapján megpróbáljuk felbecsülni, hogy az ismeretlenek milyen arányban csökkenthették az egyes nemzetiségek számát azáltal, hogy nem („nem megfelelően”) identifikálták magukat, akkor ehhez az egyes nemzetiségeken belül az idegen állampolgárok arányát is figyelembe kell vennünk. Azaz azoknak a nemzetiségeknek a körében, ahol az idegen állampolgárok aránya magasabb, feltehetőleg az ismeretlen nemzetiségűek aránya is magasabb lehet. A Szlovákiában élő magyar népességnek 1,1 %-a volt idegen állampolgár, Szlovákián belül ez az érték 1,9% volt. Ebből adódóan feltételezzük, hogy a magyar népességből az ismeretlenek irányába mutató veszteség bizonyos mértékben alacsonyabb az országos átlagnál. Ezenkívül a települések nagysága és az ismeretlenek aránya között is összefüggés mutatható ki. Míg országosan az ismeretlenek aránya alig haladta meg az 1%-ot, a falvakban és kisvárosokban az ismeretlenek aránya 0,6-0,8%, a nagyobb városokban 1,2-1,4%, a két nagyvárosban 1,6% körül mozgott. (Ez összefügg az előző megfigyeléssel is, mivel a bevándorlók főleg a nagyobb településeken telepednek le.) Mivel a szlovákiai magyarság nagyobb arányban él falvakban, mint városokban, ezért az ismeretlenek számának 8,8 ezerről 54,5 ezerre történő növekedése becslésünk szerint a magyarság számát közvetve mintegy 4000 fővel csökkenthétté. 2. Külön kell foglalkozunk a népszámlálási és a népmozgalmi statisztika módszerei és adatfelvételi gyakorlata eltéréseinek a kérdésével. A társadalomtudományi vizsgálatok során - azonos társadalmi jelenségek vizsgálatánál - az eltérő módszerek alkalmazásával gyűjtött adatok jelentős mértékű torzítást eredményezhetnek. A szlovákiai magyarság lélekszámcsökkenése okainak vizsgálata a hosszú kilencvenes években igényli mind a népszámlálási, mind a népmozgalmi adatok alkalmazását. Olykor egy-egy modellen belül mindkét adatforrás alkalmazására sor kerül, s ebből adódóan nem elhanyagolható torzítások mutatkoznak, melyet jelenlegi ismereteink alapján nem áll módunkban számszerűsíteni. B) A magyar nemzeti közösséghez tartozók számának alakulását meghatározó tényezőket 3 főbb csoportba soroltuk. Empirikus megközelítésben a 3 dimenzió mellett egy 4. dimenzió, az asszimilációt befolyásoló külső tényezők hatását is megpróbáltuk értelmezni. Vizsgálatunkat a „kevésbé problematikus” összetevők, dimenziók elemzésével kezdjük. Először a népmozgalmi folyamatokat, ezt követően a rejtett migrációból adódó magyarságcsökkenést, végül az asszimilációs folyamatokat vizsgáljuk. 1. A szlovákiai magyarság népmozgalmi folyamatait a 8-12. fejezetben részletesen elemeztük. Rámutattunk, hogy az 1991-es népszámlálás adatainak a népmozgalmi adatokkal történő továbbszámítása a 2001-es népszámlálás időpontjáig a szlovákiai magyarság mintegy 2 ezer fős csökkenését mutatta ki. A kilencvenes években a magyar születések számában bekövetkezett változások nagyságát jól példázza, hogy 1970 és 1980 között a magyarok tényleges szaporodása 31 ezer, 1980 és 1990 között 19 ezer fő volt. 2. Az ún. „rejtett” migráció kérdésével a 12. fejezetben foglalkoztunk. Feltételezhetjük, hogy a „rejtett migráció” nem meghatározó mértékben csökkenthétté a szlovákiai magyarság számát. Becslésünk kiindulópontjául az szolgált, hogy Szlovákia lakosságának a 2001- es népszámlás időpontjára tovább számított adata 23 ezer fővel volt magasabb, mint a lakosság száma a népszámlálás szerint. (Tekintettel arra, hogy 1991-ben és 2001-ben is ugyanazon elvek szerint lett behatárolva a megkérdezettek köre, módszertani eltérés nem vezethet lélekszám-módosuláshoz.) Ezt az értéket a szlovákiai rejtett migráció alsó határának tekintettük. A rejtett migráció a magyarok körében — tekintettel a nem igazán jelentős Magyarországra történő elvándorlásra - az országos értékeknél magasabb kellett, hogy legyen, mintegy 3,5 ezer főre becsülhető.28 3. Nemzetváltási folyamatok.29 Egy nemzeti kisebbségnek más etnikumokhoz fűződő
