Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 171 interetnikus kapcsolatait két aspektusban - a többségi és más kisebbségi etnikumokhoz fűződő kapcsolatai szintjén - vizsgáljuk. A nemzetváltási folyamatok közvetve megfigyelhetők a magyar nyelvterülethez tartozó települések etnikai jellegének változásai alapján is. Ennek egyes aspektusait a 2. fejezetben elemeztük. 1991-ben a 10%-nál nagyobb magyar arányú települések (523 helység) lakosságának 61,5%-a, 2001-ben 56,8%-a volt magyar, a szlovák népesség aránya 36,4%-ról 39,3%-ra emelkedett. Növekedett az egyéb és ismeretlen nemzetiségűek aránya is 2,1%-ról 3,8%-ra. A magyar népesség arányának csökkenése fordított arányban van az egyes településeken élő magyarok arányával: a magyar többségű területeken a csökkenés mértéke jóval alacsonyabb, mint a magyar kisebbségű településeken. egyik leglényegesebb a nyers halálozási arányszám, amely az idősebb korcsoportok felé haladva növekszik, a másik pedig a nemzetközi vándorlásban keresendő.30 Első ránézésre az országos adatok szintjén megfigyelhető, hogy az egyes ötéves korcsoportok fogyatkozása a két népszámlálás közti időszakban az életkor előrehaladásával enyhén növekszik. Az 50-54 évesek korcsoportjától a növekedés egyre nagyobb mértékben gyorsul. Ez a természetes folyamat némileg eltérő módon alakul Szlovákiai összlakossága, illetve a magyar és a szlovák nemzetiség esetében. A szlovák népesség korcsoportonkénti fogyatkozása csaknem azonos az összlakosságéval. A magyar népesség esetében eltérő a helyzet. A magyar népesség ötéves korcsoportjaihoz tartozók számának fogyatkozása ugyan nagy vo-12. táblázat A magyar népesség számában 1991 és 2001 között bekövetkezett változások nagysága a településeken élő magyarok aránya szerint A településeken élő magyarok aránya száma 1991-ben száma 2001-ben számának változása (%) 10% alatt, de min. 100 fő 39 893 32 494-18,5 10-50% 83 381 71 707-14,0 50-80% 185 291 171 252-7,6 80% fölött 252 296 239 033-5,2 A nemzetváltási folyamatok jellegét közvetlenebbül is megvizsgálhatjuk: Szlovákia össznépessége és a vizsgálatba bevont nemzetiségek (esetünkben a magyar és a szlovák nemzetiség) ötéves korcsoportjaihoz tartozók számában bekövetkezett változásokat összehasonlíthatjuk az 1991-es és a 2001-es népszámlálás közti időszakban (8. ábra). Szlovákia lakossága és a nemzetiségek egyes korcsoportjaihoz tartozók számában (arányában) bekövetkezett változások különbsége bizonyos feltételek mellett alkalmas mutatóul szolgálhat a nemzetváltási folyamatok becsléséhez. Vizsgálatunk gondolatmenete azon alapszik, hogy az egyes ötéves korcsoportokhoz tartozók számát két népszámlálás közti időszakban több tényező befolyásolja. Az násokban követi az országos trendeket, azonban a 10-14 és 30-34 évesek ötéves korcsoportjainak csökkenése mintegy 5-7 százalékponttal nagyobb az országos értékeknél. Az idősebb korcsoportok felé haladva az eltérés csökken, de az országosnál nagyobb mértékű magyarságfogyatkozás megmarad. Megfigyelhető, hogy a magyar népesség fogyatkozása ötéves korcsoportonként a 10—14 évesek csoportjától a 40—45 évesek korcsoportjáig legalább kétszer akkora, mint az összlakosság esetében. Vizsgálatunk a legnagyobb eltérést az országos és a magyar népesség korcsoportjainak fogyásában a gyermek- és fiatalkorúak korcsoportjainál mutatta ki. Ezért megerősítettnek vesszük, hogy a kimutatott markáns különbség meghatározó része nem az adatok esetleges pontatlansá-
