Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 147 2. táblázat A szlovákiai magyar népesség megoszlása a települések etnikai jellege szerint (1991, 2001) A magyarok aránya a településeken (a települések etnikai jellege) 1991 2001 Magyarok száma %Magyarok száma % 10%-nál kevesebb, de több mint 100 fő 39 893 7,1 32 131 6,3 10-50% 83 180 14,8 85 417 16,6 50-80% 184 492 33,1 218 103 42,4 80% fölött 253 296 45,0 178 111 34,7 Összesen 560 861 100,0 513 762 100,0 3. táblázat Az 1000 magyar lakosnál több vagy 10%-nál magasabb magyar arányú városokban élő magyar népesség megoszlása a helységek etnikai jellege szerint (1991, 2001) A magyarok aránya a városokban 1991 2001 Városok száma Magyarok száma Városok száma Magyarok száma A magyarok számának növekedése/csökkenése 10%-nál kevesebb, de több mint 1000 fő 4 33 952 3 26 880-7 072 10-50% 10 62 360 10 53 980-8 380 50-80% 10 77 870 12 96 485 18 615 80% fölött 4 42 891 2 16 447-26 444 Összesen 28 217 073 27 193 792-23 281 (1991-ben még 5 városban). Az 1991-es adatokat zárójelben tüntetjük fel. Komáromban 22 452 fő (23 745), Dunaszerdahelyen 18 756 fő (19 346), Pozsonyban 16 451 fő (20 312), Érsekújvárott 11 632 fő (13 350). 10 ezer fő alá, 8940-re (10 760) csökkent Kassa város magyarsága. Valamennyi városban csökkent a magyarok száma. Legnagyobb számban Pozsony város magyarsága fogyatkozott, 3861 fővel. 1000-2000 fővel további 6 városban fogyott a magyarság. Kassán 1820, Érsekújvárott 1718, Komáromban 1293, Losoncon 1045, Vágselylyén 1021 fővel kevesebb a magyar, mint 10 évvel korábban. Valamennyi városban a magyarok aránya csökkent (egyes városokban nőtt, másokban csökkent az összlakosság száma). A csökkenés általában a településeken élő magyarok arányával fordítottan arányos. A legnagyobb arányú, 20% fölötti csökkenés Losoncon (21,0%), Szencen (20,5%), Nagykürtösön (20,1%), a legkisebb arányú, 3% alatti csökkenés Gútán (2,3%), Tiszacsemyőn (2,6%), Nagymegyeren (2,8%) mutatható ki (lásd a Függelék 2. táblázatát). 3. A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK SZERINTI ÉS REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA A csehszlovák közigazgatási gyakorlatban az alsó szintű közigazgatási egységek szervezése ún. „kis” vagy „nagy” járások keretében történt.12 Az 1989-es fordulatot követően sor került a közigazgatás decentralizációjára. Megszűnt a korábban évtizedekig hatályban levő háromszintű közigazgatási beosztás (kerületek, járá
