Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
148 Gyurgy ík László sok, községek). A kerületek megszűnése mellett a járások és a községek között egy közbülső szint, a körzetek kialakítására került sor. Az ország területe 121 körzetre oszlott.13 A Csehszlovákia felbomlását követően létrejött Szlovák Köztársaság területe 1996-tól 8 kerületre, illetve 79 járásra tagolódott (4. táblázat). Az etnikai arányok módosulásának a változásait Szlovákia kerületeiben és járásaiban az 1990-es évekre vonatkozóan csak az 1991-es gyarok arányára, illetve fogyásuk mértékére. A Nyitrai kerületben élő magyarok aránya ugyan magasabb, mint a Nagyszombati kerületben, azonban az előbbi kerület magyarlakta települései között kisebb a magyar többségű, ezen belül az erős magyar többségű települések aránya, mint az utóbbiban. A kerületek területi kiterjedéséből adódóan is igen heterogén tömbök, ezeken belül a nemzeti hovatartozást megőrző, illetve nemzetváltást kiváltó tényezők legkülönbözőbb kombi-4. táblázat A magyar lakosság megoszlása Szlovákiában kerületek szerint az 1991. és 2001. évi népszámlálási adatok alapján Kerületek* 1991 2001 Növekedés/csökkenés (1991—2001 ) a magyarok Lakosok száma Ebből magyar %Lakosok száma Ebből magyar % számában arányában Pozsony 606 351 32 938 5,4 599 015 27 434 4,6-5 504 -16,7 Nagyszombat 541 992134 205 24,8 551 003130 740 23,7 -3 465 -2,6 Trencsén 600 575 1268 0,2 605 582 1 058 0,2-210 -16,6 Nyitra 716 846216414 30,2 713 422196 609 27,6 -19 805 -9,2 Zsolna 668 771 717 0,1 692 332 660 0,1-57-7,9 Besztercebánya 659 320 85 42713,0 662 121 77 79511,7 -7 632 -8,9 Eperjes 739 264 803 0,1 789 968 817 0,1 14 L7 Kassa 741 216 95 52412,9 766 012 85 41511,2 -10 109 -10,6 Szlovákia összesen 5 274 335567 296 10,8 5 379 455 520 528 9,7-46 768 -8,2 * az 1996-os közigazgatási beosztás szerint adatoknak az 1996-tól hatályos közigazgatási beosztás szerinti átszámítás után végezhetjük el. A nyolc kerület közül kettőben haladja meg a magyarság aránya a 20%-ot s további kettőben a 10%-ot. A magyar népesség száma három kerületben - a Trencséniben (1058 fő), a Zsolnaiban (660 fő) és az Eperjesiben (817 fő) - elenyésző. Legnagyobb számban magyarok a Nyitrai (196 609 fő), a Nagyszombati (130 740 fő), továbbá a Kassai (85 415 fő), a Besztercebányai (77 795 fő) és a Pozsonyi (27 434 fő) kerületben élnek. A négy magyarlakta kerületben bekövetkezett magyarságfogyás közvetve arra utal, hogy a legkedvezőbb etnikai térszerkezettel a Nagyszombati kerületben élő magyarság rendelkezik, a legkedvezőtlenebbel pedig a Pozsonyi kerületben élők. Érdemes odafigyelni a Nagyszombati és a Nyitrai kerületben élő manációi hatnak. A magyar nemzetiségűek megoszlásának vizsgálata kerületek szerinti bontásban feltételezhetően nem vezet lényegesebb összefüggések megvilágításához, ezért ezen a szinten a további vizsgálatoktól eltekintünk. A magyar népesség számának vizsgálata a kisebb közigazgatási egységek - járások - szerint nem nyújt többletinformációt a településszintű adatok vizsgálatával összehasonlítva. Másrészt a járási bontású adatok vizsgálatának a településszintű adatokhoz viszonyítva van egy meghatározó előnye: a korábbi évtizedekben a népszámlálási adatok jelentős részét járási bontásban tették közzé (községsoros bontásban nem). Ily módon a hosszabb időszakra visszanyúló vizsgálatok nem mellőzhetik a járási bontású adatokat. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a járási bontásban közzétett adatok (a közigazgatási egységek határainak változása
