Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Mészáros Lajos: (Cseh)szlovákia alkotmányos rendszere
(Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere 135 meg, hogy a döntés, intézkedés vagy egyéb beavatkozás sérti az alkotmányban vagy más nemzetközi emberi jogi dokumentumban garantált jogát. Alkotmányjogi panasszal (a szubszidiaritás elve alapján) az egyén csak akkor fordulhat az alkotmánybírósághoz, ha egyéb jogorvoslati lehetőségeit (fellebbezés, felülvizsgálat) a rendes bíróságokon már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panaszt a jogerős döntés kézbesítésétől számított két hónapon belül, illetve az intézkedés vagy egyéb beavatkozástól számított két hónapon belül lehet benyújtani. Az alkotmányjogi panasz 2002. január 1-jétől létezik. Eddig az időpontig a természetes és jogi személyek ún. alkotmányjogi indítvánnyal fordulhattak az alkotmánybírósághoz. Ez az alkotmányjogi intézmény azonban nem volt életszerű, ugyanis az alkotmánybíróság ezen intézmény alapján kimondhatta ugyan, hogy sérültek az alapjogok, a megtámadott döntéseket azonban nem semmisíthette meg. Ma már az alkotmányjogi panasz alapján az alkotmánybíróság nemcsak hogy megsemmisítheti a megtámadott döntéseket, de el is rendelheti, hogy a rendes bíróság vagy bármely állami szerv, de még az önkormányzat is újból tárgyalja meg az adott ügyet. Alapjogsérelem megállapítása esetén az alkotmánybíróság szatiszfakciót, pénzbeni elégtételt is megitélhet a panaszos javára. Az alkotmánybíróságnak 13 bírája van, akiket a parlament javaslata alapján 12 év időtartamra a köztársasági elnök nevez ki. Az alkotmánybíróság bírájává a Szlovák Köztársaság állampolgára nevezhető ki, aki betöltötte 40. életévét, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, és legalább 15 évig dolgozott jogi pályán. A bíró a fogadalom letételével veszi át hivatalát. A köztársasági elnök a bírók közül kinevezi az alkotmánybíróság elnökét és alelnökét. E tisztség gyakorlása összeegyeztethetetlen a képviselői mandátummal, a kormányban vagy politikai pártban, illetve mozgalomban való tagsággal. Az alkotmánybírót visszahívhatják az alkotmányban taxatív módon felsorolt esetekben. Az alkotmánybíróság teljes (plenáris) ülésen vagy háromtagú szenátusokban dönt. Ha az alkotmánybíróság a törvényt alkotmányellenesnek mondja ki, vagy az általánosan kötelező érvényű jogszabályokat törvény- vagy alkotmányellenesnek hirdeti ki, azok elvesztik hatályukat és érvényüket, amennyiben a kompetens állami szervek hat hónapon belül nem hozzák ezeket összhangba az alkotmánnyal vagy törvénnyel. Általános bíróságok és az ügyészség. Az általános bíróságok közé tartozik a Legfelsőbb Bíróság, valamint ide tartoznak a kerületi bíróságok (Legfelsőbb Katonai Bíróság) és a járási bíróságok (körzeti katonai bíróságok). Harci készültség idején az országban létrehozhatnak felsőbb vagy alsóbb tábori bíróságokat is. A bírákat a parlament a kormányjavaslatára először négyévi időtartamra választja, majd ezt követően az említett megbízatási időszak leteltével időbeni korlátozás nélkül. A bírósági eljárások három instanciát foglalnak magukba. Az elsőn a járási bíróságok döntenek, esetleg egyes, a törvény által feltüntetett esetekben a kerületi bíróságok. Döntésük ellen a kerületi, illetve a Legfelsőbb Bíróságon lehet fellebbezni. A Legfelsőbb Bíróság dönt a rendkívüli jogorvoslatról is, s ha ő maga már döntött a fellebbezés ügyében, a felülvizsgálatról más szenátus dönt. Az ügyészség védi a természetes és jogi személyek jogait és törvénnyel védett érdekeit. Elén a legfőbb ügyész áll, akit a parlament javaslatára a köztársasági elnök nevez ki és hív vissza. A legfőbb ügyész a köztársasági elnök kezébe teszi le hivatali fogadalmát is, amelynek - akárcsak a kormány tagjai esetében - nincs konstitutív/alkotmányos jellege. Az ügyészség képviseli az államot a büntetőjogi ügyekben, de az állampolgári jogok biztosának (ombudsman) szerepét is betölti, főleg a közigazgatási ügyekben. Jogai megsértése esetén bárki hozzáfordulhat, és ha az ügyész megállapítja, hogy a panaszos egyéni jogait valóban megsértették, hivatalából kifolyólag köteles ezeket törvényes úton védeni. A legfőbb ügyész a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának felelős, akinek beszámol a törvényesség helyzetéről. A legfőbb ügyész jogosult inditványt terjeszteni az alkotmánybíróságra, részt vehet a kormány ülésein és a Legfelsőbb Bíróság ple
