Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Mészáros Lajos: (Cseh)szlovákia alkotmányos rendszere
134 Mészáros Lajos választójog (állampolgárság, 21. életév betöltése, jogképesség). A kormány tagja nem gyakorolhat más fizetett funkciót, hivatást, nem folytathat vállalkozói tevékenységet. A kormány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A kormány határozatának az elfogadásához a kormány tagjainak a szótöbbsége szükséges. A kormány ülései nem nyilvánosak. A publikációs kötelezettség csak az általánosan kötelező jogszabályokra, kormányrendeletekre vonatkozik. A kormány a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tartozik felelősséggel. Kinevezése után legkésőbb 30 napon belül a parlament elé kell terjesztenie programját, és bizalmi szavazást kell kérnie. Ha a kormány a bizalmat nem kapja meg, le kell mondania, s ha ezt nem teszi meg, a köztársasági elnök alkotmányjogi kötelessége, hogy a kormányt visszahívja. A kormány bármikor kérhet bizalmi szavazást; a törvény elfogadásáról szóló szavazást vagy más ügyben tartott szavazást összekapcsolhatja a kormány iránti bizalomról tartott szavazással. A köztársasági elnök kihasználhatja az ismert politikai, bár alkotmányjogilag nem rendezett hivatalnokkormány intézményét, amelyiket ideiglenesen nevez ki mint átmeneti kormányt az új kormány összeállítását vezető politikusok tárgyalásának befejeztéig. A kormány köteles lemondani az újonnan választott parlament alakuló ülése után. A kormány hivatali ideje így alkotmányjogilag kötődik a parlament törvényhozási időszakához. A kormányt időben nem köti a köztársasági elnök mandátuma. A kormány tagjai közül különleges helyzete a miniszterelnöknek van. Privilegizált helyzete a kormányalakításnál játszik fontos szerepet, amikor a köztársasági elnök csak a kormány elnöke kinevezésénél kap szabad kezet. A kormány többi tagját csak a kormány elnöke javaslatára nevezheti ki. További jelentős szempont, hogy a kormány elnökének visszahívása, bizalmatlanság kinyilvánítása vagy lemondása az egész kormány lemondását eredményezi. Az a tény, hogy a kormány elnöke mint első az egyenlők között szerepel, főleg a kormány döntéseinél nyilvánul meg, amikor a miniszterelnöknek nincs döntő szavazata a szavazatok egyenlősége esetében sem. A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága, melynek feladata, hogy őrködjék az alkotmány előírásainak betartásán, nemzetközi összehasonlításban is rendkívül széles hatáskörökkel rendelkezik. Jogosult arra, hogy felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, és megsemmisítse közülük azokat, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel, egyéni panaszok alapján már jogerős bírósági, közigazgatási, ill. közhatalmi döntéseket vizsgálhat felül és semmisíthet meg, és elrendelheti az ügy újratárgyalását, anyagi elégtételt ítélhet meg annak, akinek sérültek alapjogai, továbbá az állami szervek közötti alkotmányos jogviták esetében értelmezi az alkotmányt, választási bíróságként működik, dönt az önkormányzati szervek alkotmányjogi panaszairól, dönt arról, hogy megfosztja-e mentelmi jogától azokat a rendes bírósági bírókat, ügyészeket, akik ellen büntetőeljárás indult stb. A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának egyik legfontosabb tevékenysége az utólagos absztrakt normakontroll, tehát a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, melyet azonban nem kezdeményezhet bárki, ill. bármely természetes vagy jogi személy (nem létezik az ún. actio populáris intézménye). Szlovákiában a jogszabályok felülvizsgálatát csak az alkotmányban meghatározott szervek kezdeményezhetik, éspedig: a képviselők legalább egyötöde, tehát minimum 30 parlamenti képviselő, a köztársasági elnök, a Szlovák Köztársaság Kormánya, a legfőbb ügyész és a bíróság abban az esetben, ha a bíró meg van győződve arról, hogy alkotmányellenes törvényt kellene alkalmaznia. Ilyen esetben a bíróság megszakíthatja az eljárást, és az alkotmánybírósághoz fordulhat, kérvén a törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát. Az alkotmánybíróság tevékenységének súlyponti eleme a konkrét bírósági és közhatalmi döntések alkotmányosságának felülvizsgálata alkotmányjogi panasz alapján. Ebben az esetben adott annak a lehetősége, hogy minden bírósági vagy közhatalmi döntés, intézkedés, illetőleg egyéb beavatkozás megtámadható az alkotmánybíróság előtt, ha a panaszos úgy ítéli
