Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)

Aklok, szállások, tanyák

A tanyarendszer fejlődése 1918-ig

A szabadságharc utáni évtizedekben, elsősorban az 1867-es kiegyezést követően, jelentős fejlődés indult el Magyarországon. Elkezdődik az iparosodás, a vasúthálózat kiépítése, a polgárosodás folyamata. Ez a fejlődés azonban csak a nyolcvanas évek elején kezdte éreztetni hatását Gútán és környékén. A főbb útvonalak azonban elkerülték a vidéket, a Budapest-Pozsony-Bécs vasútvonal legközelebbi állomása Érsekújvár volt, amely ezzel fontos vasúti csomóponttá vált. Településeinknek nem volt egyetlen pormentes útjuk sem, a folyókon a közlekedést elsősorban kompokkal oldották meg. Gútán a Kis-Duna partján álló emeletes városházával szemben 1877-ben elkészült ugyan egy fahíd, de nagy áradások, jégzajlások idején a határ nagy része megközelíthetetlen volt. A századforduló táján a közlekedés fejlesztése vált egyre sürgetőbb feladattá. 1896-ban kiépült a közút Gúta és Komárom, a megye központja között.399 A Komárom-Dunaszerdahely vasútvonalat ugyancsak 1896-ban adták át.400 Gútán már az 1870-es évek elején működött postahivatal, a század végére a nagyobb községekben is kiépültek a hivatalok, több községben távírda is létesült. 1905 elejére valósult meg a telefonkapcsolat Komárom és Gúta között.401 A folyókon való átkelés korszerűsítése, állandó hidak megépítése vált szükségessé. A Vágsellye- Negyed vasútvonalon 1909-ben indult meg a forgalom, ezzel Negyed vasúti összeköttetésbe került az ország egyik fő vasútvonalával. Ezután lehetőség nyílt a helyben megtermelt zöldség szállítására vasúton, vagonokkal. Gútának is sürgetővé vált a gyorsan fejlődő, egyre jelentősebbé váló vasútközlekedésbe való bekapcsolódása. A tervek már megszülettek a 20. század elején, de a megvalósulásra, a Gúta-Komárom vasúti szárnyvonal megnyitására csak 1914 őszén, már az első világháború kitörése után került sor. A vasút építési munkálatai 1914 januárjában kezdődtek meg. A szárnyvonal teljes hossza 26 kilométer, áthaladt két községen, Keszegfalván és Megyercsen, valamint három pusztát, Gadócot, Bálványszakállast és Királynérétet kötötte össze Gútával. A két utóbbi az esztergomi érsekség majorsági gazdasága volt. A tervek szerint Gúta csupán ideiglenes végállomás lett volna, folytatni akarták a vasút építését Negyed irányába, ez azonban soha nem valósult meg.402 1915 őszén a Kis-Duna- és a Vág-Duna-hidak átadására is sor került

399 Gúta és Komárom között a közlekedés az új út elkészülte előtt elsősorban a Vág jobb parti töltésének koronáján folyt, amely egyrészt keskeny, másrészt burkolat nélküli volt. Esős időben ezért szinte járhatatlanná vált. Az új közút építése során Keszegfalvától Gutáig a töltést elkerülő új nyomvonalat jelöltek ki. „Az út (mely mintegy 14 kilométer hosszú) mindenütt TV2 méter korona-szélességű és a stagnozai nedves réteken keresztül 80-100 centiméterre emelkedik a talaj fölé. Itt a hol attól lehetne tartani, hogy a Vág által a töltés alatt átnyomott fakadó vizek az út töltését átáztathatják és a kavics a puha földben elmerülhetne, 3Vs méter szélességben és 15 czentiméter vastagságban almási terméskőből útburkolat készül.... Hogy pedig az éles törött kő a vidéknek ehhez nem szokott vonó állatait meg ne sántítsa, sima (szinte azt szeretném mondani puha) gödörkavics borul majd reája." Az út 55 ezer forint költséggel épült meg. KL 1896. április 4. 4. p.

400 „A magyar kir. államvasutak budapesti balparti üzletvezetőségének kezelése alá tartozó Komárom-Duna- Szerdahelyi h. é. vasút Komárom, Csallóköz-Aranyos, Tany, Nagy-Megyer és Felistál-Nyárasd állomásokkal, továbbá Örs-Ujfalu, Lak, Ekecs és Albár rakodó-állomásokkal, végül Ekel megálló-rakodóhelylyel f. évi november hó 17-én a nyilvános forgalomnak átadatott. Valamennyi állomás és rakodó állomás az összes, Ekel megálló rakodóhely pedig csak személy, podgyász és kocsirakományú teheráru forgalomra (elszámolás nélkül) van berendezve." Vasárnapi Újság 1896. 48. szám 809. p.

401 Komáromi Újság (a továbbiakban KÚ), 1905. március 23. KL 1905. március 16. 11. p.

402 Csallóközi Lapok (a továbbiakban CsL) 1914. január 28. 5. p. CsL 1914. február 4. 7. p.

97