Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)

Aklok, szállások, tanyák

Gútán, ezzel először kötötték össze állandó hidak a települést határának a folyókon túli részével. Az ipar fejlődése elsősorban az élelmiszeripar és az építőipar terén valósult meg. Tanyon 1855-ben jelentős cukorgyár létesült, amely azonban 1873-ban már meg is szűnt. Ugyancsak Tanyon 1894-ben lenfeldolgozó üzem kezdett működni. Gútán 1904 őszén kezdte meg működését a gőzmalom. Negyeden, Tanyon és Gútán téglagyár is épült.

A polgári átalakulás megkövetelte a települések önkormányzatának újjászervezését, amely a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvénycikk alapján történt meg. Ez a településeket különböző kategóriákba sorolta, a mezőváros fogalmát azonban eltörölte. Gúta mezőváros nagyközség lett, a nagyobb települések is ezt a címet kapták. Kisközség kategóriába kerültek a kisebb lélekszámú települések, pl. Bogya, Lakszakállas. A községek önkormányzati jogukat a képviselő-testületeik révén gyakorolták, amelyek felerészben választott tagokból, felerészben a község leggazdagabb, legtöbb adót fizető lakosaiból, az ún. virilistákból álltak, élükön a községi bíróval és a másodbíróval. A hivatalos, adminisztratív ügyeket a jegyző intézte.

A szabadságharcot követő évtizedek gyökeres változásokat hoztak a birtokviszonyokban és a gazdálkodásban is. Egyre intenzívebbé vált a mezőgazdasági termelés, újabb növény- és állatfajták jelentek meg. A hatalmas méreteket öltő ármentesítő és folyószabályozó munkák nyomán újabb jelentős területek kerültek eke alá, rohamosan csökkent a rétek, legelők területe. Egyre inkább a növénytermesztésre, elsősorban a gabonatermesztésre helyeződött a hangsúly. Az eddigi háromforgós vetésrendszert a négyes vetésforgó váltotta föl. A 19. század végétől a parasztgazdaságokban is kezdtek megjelenni a fejlettebb gazdasági felszerelések, az ekék, vetőgépek stb. A gabonaneműek cséplése során a nyomtatást kezdte háttérbe szorítani a gőzgéppel hajtott cséplőgép.

A lakosság számának alakulásáról községeinkben a 19. század második feléből, a hivatalos népszámlálások alapján, viszonylag megbízható adatok állnak rendelkezésre. A kiegyezés és az első világháború között lezajlott öt népszámlálás adatait az alábbi táblázatban foglaltam össze.403

403 A népszámlálási adatok forrásai: Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai. Budapest, 2005. A magyar korona országaiban az 1880. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Budapest, 1882. A magyar korona országainak helységnévtára. Budapest, 1892. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 1. kötet. Budapest, 1902. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 42. kötet. Budapest, 1912.

98