Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
szántóföldek között állnak. Itt 7 házat és 10 istállót láttak katonai beszállásolás céljára alkalmasnak a hadmérnökök. A seregakoli zárt szálláscsoport a nagyszigeti részen, az Aszód-ér kanyarulatában látható, körülötte szántóföldek, távolabb rétek. A negyedi határ felé is újabb szétszórt akiok figyelhetők meg. Hét lakóházat említenek a térképészek ezen a nagyszigeti részen. A Vág közelében Kisszigeten, rétek és gyümölcsöskertek között, 9 lakóházat és 11 istállót találtak szétszórva. Az ártéri gyümölcsöskertekben, Kikeletben és Köveslágyban is feltűnnek kisebb épületek. Negyed határában a Vág bal partján is megjelenik a kis halmazfaluvá terebélyesedett akiok csoportja, rétek, szántóföldek között, egyik oldalról ártéri erdők határolják. Itt szilárdabb gazdasági épületeknek, nagyméretű istállóknak kellett lenni, mivel 4 lakóházat és 62 istállót minősítettek katonai célokra alkalmasnak, 30 ember és 30 ló elszállásolására. Az istállók magas száma külön figyelmet érdemel, mivel a többi község határában alig találtak gazdasági épületet a katonai térképészek, amelyeket érdemesnek tartottak leltárba venni, emberek és katonalovak beszállásolására felhasználni. A negyediek fejlettebb épületeket emeltek, míg amazok bizonyára kezdetleges állatteleltető szállások, szilárd falazat nélküli akiok lehettek. Szabó János negyedi féltelkes jobbágy 1819-ben felvett hagyatéki leltárában, tekintélyes istállóról írnak. „Vágón túl istáló, s fél haj, a két végibe, öl No. 15, tűrhető statusba sövény falakéul, náddal födve, ökör Istálóba Deszka jászolokkal... Akol sövényei kerítve, kopot, Egy kút, hankalék, s vödörrel.”355 A katonai felmérés szerint a 19. század közepére több újabb szálláscsoport jelent meg területünkön. Az elhelyezkedésükre továbbra is jellemző, hogy a település és az akolcsoportok között természetes akadályok, folyók, mocsarak, Alsószeli esetében más községek határai helyezkednek el. Az állatteleltető szállásoknál szaporodnak a lakóházak, amelyekben néha családostól cselédek, lakók élnek egész évben. Az akiok környékén szántóföldek, veteményeskertek vannak, tehát a nyári munkák alkalmával is fontos szerep jutott ezeknek a távoli gazdasági telepeknek.356 A katonai felméréssel csaknem azonos időből Fényes Elek is közöl adatokat a pusztákról, néhol a pusztai lakók számát is feltünteti. „Lak-Bogya és Puszta Olcsa, Nemesolcsa mellett, 64 lakossal F.joldes] U[rai], többen. ” „Lögör, 8 lakossal. Nagyobb részt dombos rétségből áll és jó szénát terem. A’ birtokosok itt méhet nagy haszonnal tartanak. F. U. az ekeli és olcsai némelly közbirtokosok, és Jezeniczky nemzetségbeliek.” „Tormás, Keszegfalvához tartozik, 76 kath., 6 ref. lak. Szép rétek. Dohánytermesztés.”357 A települések utcahálózata az eltelt fél évszázad alatt kiterjedt, mindegyik esetében újabb utcák nyitására került sor. Úti falunak csupán az egybeépült Lak-Turiszakállas tűnik, a többi esetében az utcásodás a jellemző. Gútán a korábbi Kis-Dunával párhuzamos utcasorokra merőlegesen két hosszú utca épült ki a templomtérről kiindulva. A korábbi halmazfalvak, Megyercs, Martos, Alsószeli után Negyed is halmazos elrendezést mutat. A belterületek a lakosság számának növekedése következtében egyre zsúfoltabbá váltak. 355 Novák: Farkasd és Negyed... In Danter (szerk.): Hagyományos gazdálkodás... 39-42. p. 356 A Patonyok vidékét ábrázoló II. katonai felmérés térképlapján (Section No 45, Colonne No. XXVI.) a Kis- Dunán, a már korábban létező hajómalmok mellett, három állandó kompjárat látható. A diőspatonyi réten, a kompjárat közelében, már néhány épület is fölfedezhető. A Sárréten is nagymértékben növekedett a szántóföldek aránya, a rétek egy részét feltörték, az épületek az utak mentén, a szántóföldek és a rétek határán helyezkednek el. 357 Fényes Elek: Magyarországnak, ’s a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pesten, 1841. 88