Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
Ennek következtében a jelentős számú állatállomány egy részének a legeltetése áthelyeződött az alsóhatári legelőkre, amelyet már nem adtak bérbe a nádszegieknek, maguk hasznosították. Az itteni akiok szolgálhattak a nagyszámú állat téli szállásaként. Az egész alsó határt intenzívebb gazdálkodás alá fogták, ugyanakkor a nagy távolságok miatt volt szükség épületekre, ideiglenes szállásokra az embereknek és állatoknak egyaránt. A lakóépületek és gazdasági épületek sajátos elkülönülése jött így létre. Az alsószeliek a más községek határaival és mocsaras vidékekkel, folyókkal szabdalt területen keresztül gazdálkodtak alsóhatári földjeiken. Ennek a gazdálkodásnak voltak elengedhetetlen tartozékai az akiok.351 A jobbágyok közül többen szarvasmarha-tenyésztéssel, főleg ökörtartással foglalkoztak, és kereskedtek is az állatokkal. Mások fuvarozással keresték kenyerüket, sót szállítottak a nádszegi királyi sólerakatból a szeredi sóhivatalba. A Csallóközben a Dudvág partján, a Réteken is megszaporodtak a szállások és a lakóházak. Kaszálókon, szántóföldek szélén állnak a kerített telepek. A térképeken feltüntették a tulajdonosaik neveit: Csiba, Csepy, Puzsir, Pápai stb. Ezek közül többet mint bogyai és laki birtokos családot említ Fényes Elek352 és Pesty gyűjteménye. Ekel és Nemesócsa határában is megjelennek mezőgazdasági üzemek, telephelyek: Ekli Puszta, Lögör stb. A Réteken, a katonai térképlapok szélén lévő kimutatás szerint, összesen 24 ház állt, beleszámítva a kis- és na gyászod pusztai egy-egy, valószínűleg uradalmi lakóházat is. Megyercs határában ekkor még nem tüntetnek fel épületet. Keszegfava határában a csallóközi oldalon, Bálványszakállason két lakóházat, és Szőlősön további kettőt találtak. Az előbbi majorsági központ, az utóbbi szállásnak látszik. A Vág-Duna bal partját a Tormás Réteknek nevezett területet a folyó közelében sűrűn ellepték a gazdasági telephelyek, ártéri erdők, gyümölcsösök, rétek, szántóföldek között szétszórva telepedtek meg a szállások. Az egyes telepek mellett a tulajdonosok nevei: Trugli, Majtényi, Kürthi, Misiez stb. Szintén a keszegfalvai birtokos családok között találjuk őket Fényes leírásában. A katonai hadmérnökök 17 házat találtak katonai bekvártélyozásra alkalmasnak. Kissé délebbre Kavapusztán rétek, szántóföldek között 6 lakóház egy csoportban található. Agyagospusztán is ábrázolnak csoportban álló épületeket a rét közepén, amelynek neve izsai rétek, utalva arra, hogy a bérlők a távolabbi Izsáról valók.353 Martos mellett az abai szőlődombon több gazdasági épületet, bizonyára présházat, pincét láthatunk a térképen.354 A naszvadi szállások két csoportja látható a Vág-Duna levágott kanyarjának északi és déli oldalán, de itt csak gazdasági épületek vannak a térképen, az összeírásban sem említenek lakóházat a hadmérnökök, bizonyára kezdetleges épületek lehettek. Az északi csoport épületei utcákba rendezett halmaztelepülés képét mutatják. Északabbra, már a gútai határban az Örtényi Szállások ugyancsak halmazfaluhoz hasonló, zárt csoportos elrendezést mutat. Mellette a Rácz Akiok kisebb csoportjai rétek, 351 Alsószeli gazdasági állapotáról az 1828. évi összeírásból alkothatunk képet. A jobbágytelkekhez tartozó szántókon összesen 1442 pozsonyi mérő gabona termett. A rétek nagysága összesen 1267 kaszás volt. A szántókból 1096 forint 26 dénár, és a rétekből 1520 forint 34 dénár haszon származott. A jobbágygazdaságokban összesen 253 igavonó ökör, 204 fejőstehén, 94 üszőborjú, 204 borjú és tinó, 400 ló és 69 sertés volt. Sedlák F.: i. m. 27. p. 352 Fényes: Komárom vármegye... 143. p., 155. p. 353 Komlóssy: Az Esztergom Főegyházmegyei... 650. p. 354 Abapusztán az 1838-as esztergomi sematizmus szerint 12 katolikus, 15 református és 9 zsidó, összesen 36 személy lakott. 87
