Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
vári, ugyanezen Úrbéri Teleken épült rósz Házukat örökössen el adttak és feli vallottak... 33 forintokért...”335 A gútai akloknál lakó zsellérek, szolgák néha az akioknál fejezték be életüket, lelték halálukat. A 19. század első feléből a halotti anyakönyvben, különösen a kolerajárvány idején, több bejegyzés tanúskodik erről. „[1847. március 12.] Gugyela Ádám, Puskás zsellér, 58 éves, [a halál oka] Hideglelés, Az úgy nevezett örtényi akloknál lebetegedvén hirtelen meg halt.” „[1848. január 18.] Végh János, zsellér Guttán, 60 éves, [a halál oka] forró-láz, az akloknál tartózkodván hirtelen m.[eg] h.[alt]” „[1849. július 24.] Őszi Ferecz, Császta melléki akloknál Lakos Guttán, 50 év, [a halál oka] Cholera, az akloknál halt meg hirtelen, azért fel n[em] vehette [a szentséget]”336 1831-ből maradt fenn Simig János, az egyik legtehetősebb, egész telkes gazda testamentumának részlete,337 amelyben az örtényi szállásának árát a helyi egyházi épületek javítására, másrészt itteni veteményeskertjét Péter öccsére hagyta azzal a feltétellel, hogy az évente szentmisét szolgáltasson. „13szor Őrtényben vagyon szállásom, Házam, Istállóm, Kerittésem, az árok háton fájim - ezek mind meg betsültessenek... ugyan ottan lévő veteményes Kertem Feleségem halála után úgy legyen Péter öcsémé, hogy ő köteles legyen minden esztendőben... öszvessen 6 sz. misét szolgáltatni...” A gyermektelen Simig János és felesége halála után azonban a kijelölt örökös, Simig Péter nem volt hajlandó végrehajtani a bátyja végrendeletét, és bírósághoz fordult. A több bíróságot megjárt, évekig húzódó szövevényes úrbéri perből az úriszék 1840. évi338 és 1846. évi339 ítéleteit találtam meg. Az ítéletek nagyon tanulságosak - képet adnak arról, hogyan tekintett a földesúr az akiokra, és mennyire fontosak voltak azok a jobbágyok számára a gazdálkodás szempontjából. Az érsekség nem értett egyet azzal, hogy az úrbéri telek részének tekintett akolhely árát a végrendelet értelmében használják fel. Egyedül a (gyümölcsös)kerteket nem tekintette a telek részének, a többi ingatlannal kapcsolatban a rendelkezési jogát fenntartotta, mivel Simig János örökös nélkül hunyt el. Az uradalom Simig Péterrel megegyezett, hogy a már kezén lévő fél telket és a bátyjáról maradt egész telket összevonják, három részre osztják és egyharmad részét, tehát fél telket, Hyross Ferencznek, a város jegyzőjének juttatják. Ekkor újabb bonyodalmak keletkeztek az úrbéri telekhez tartozó belső telek és akolhelyek megosztása körül. A peres iratból az alábbiakban csak az akiokra vonatkozó részt mutatom be részletesen. Simig Jánosnak az egész telkéhez két akolhelye is volt, ebből Simig Péter egyet sem akart kiadni a jegyzőnek az annak juttatott fél telkéhez. Azzal érvelt, hogy „[Gútán - A. B.] a 169 Jobbágyi Telek közül tsak 36. Teleknek lévén akolhelye, ezek Úrbériek nem lehetnének...”. Az úriszék azonban egyértelműen az úrbéri telek részének tekinti az aklokat. „Simigh Péternek azon állítása... azért sem álhatna meg mert köztudomás szerint a Gúttai határba szét szórt gazdaságok létezvén, aklokat úrbéri szántóföldjeiken 's Rétjeiken csak azok fogtak, kik a városhoz messzebb fekvén bétakarodniok teljes lehetetlen volt, minden esetre pedig az úrbéri föld és Rét azzal, 335 GVH Feli Vallások Jegyző Könyve. 1835. 754. sz. b. 336 Gútai római katolikus halotti anyakönyv 1835-1867. Nyitrai Állami Levéltár. A gútai anyakönyvek újabban megtalálhatók a mormon egyház által fenntartott honlapon www.familvsearch.org is. 337 A Gútai Plébánia Hivatal rendezetlen levéltárában találtam meg 2010-ben. Sajnos csak azt a részt másolták ki a végrendeletből, amely az egyházat, illetve a helyi plébániát érintette. Fénymásolata a birtokomban van. 338 EPL Úriszéki iratok és jegyzőkönyvek. 374. kötet, 1. sz. b. 339 EPL Úriszéki iratok és jegyzőkönyvek. 381. kötet, 94. és 95. sz. b. 83
