Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
csupán egy jellel ábrázolta, és Salaschnak nevezte a későbbi térképeken Seregakolnak nevezett nagy szálláscsoportot. Viszont jól kivehető a negyedi határ mellett a réten álló, kerített, fákkal körbeültetett szállás, Borka Mihály, az egykori bíró akla; ezt szintén csak egy jellel ábrázolták. A térképen a gutái határ csallóközi részén, a Császta közelében több, szántóföldre telepített, kerített épület is látható, ezek a császtaháti akiok. Ezeket korábbi források nem említik, az úrbérrendezéskor készült összeírásban sem szerepelnek. A gútai határban tehát a folyókon túli, de a csallóközi oldalon is, elsősorban szántóföldnek használt, árvízmentes szinteken jöttek létre akiok. A gútai szállások rendszere már a 18. század végén nagyon kiterjedt volt, sűrűségét tekintve kiemelkedik a környék lakosai külterületi üzemhelyeinek sorából. A csallóközi falvaktól távoleső, Dudvág-parti rétek között elterülő szántóföldeken jelennek meg még jelentős számban szállások. A Vág-Duna bal partján a naszvadiak és a keszegfaIvaiák (ez utóbbiak Kavapusztán) tartanak szállásokat. Az akiok szaporodása a lakosság számának emelkedésével és az állatállomány növekedésével hozható kapcsolatba. A szállások (Keszegfalva kivételével) a települések belső határában jöttek létre, a lakóterülettől távolabb, leginkább csoportosan. A szálláskertek ilyenfajta kialakulását a természeti adottságok indokolták, általában természeti akadályok, folyók, mocsarak választották el egymástól a lakótelepeket és a szállásokat.326 A települések belterületének, utcahálózatának szerkezetét befolyásolták a terepviszonyok és a lakosok száma. A legegyszerűbb elrendezés az, mikor a kisebb faluban a szalagtelkek egy utcában, két, egymással szemben elhelyezkedő házsort alkotva állnak. Az utca gyakran orsószerűen kiszélesedik, általában itt helyezkedik el a templom. Orsós utcájú falu képét mutatja Lak és Túriszakállas, ez a két kicsi, szomszédos község, amely egy utcába rendeződött, s az utca kiszélesedett részén áll a középkori templom. Nagytany, Nemesócsa látszik még útifalunak a térkép alapján. Apácaszakállas temploma háromszög alakú téren áll, a telkek a térből kiindulva gyakorlatilag három utcába rendeződtek. A lakosság növekedésével újabb utcákat nyitottak a nagyobb falvakban, a települések utcásodni kezdtek. Gútán a Kis-Dunával párhuzamosan hosszú házsor fut, vele párhuzamosan egy utca alakult ki, ahol két oldalon egymással szemben állnak a házak, majd ismét ezzel párhuzamos egy oldalon beépített házsor látható, illetve merőlegesen rövid utcák, átjárók kötik össze az utcákat, házsorokat. Valószínűleg a térképen ábrázolt utcák alkották a város régi magját. A templom a város mellett épült fel a 18. század elején, a térkép alapján a század vége felé már a templomteret is kezdték körbeépíteni, illetve a templomtér sarkából indul egy új, az előző utcákra merőleges utca, néhány telekkel. Utcásodó falunak látszik Ekecs, Bogya, Ekel, Keszegfalva, Naszvad, Negyed. A szárazulatok hiánya néhol akadályozta az utcák nyitását, illetve meghatározta, milyen irányba terjeszkedik a település, befolyásolta az utcák vonalvezetését. Ilyenkor szabálytalan utcákból álló halmazfalvak jöttek létre. Halmazfalu képét, szabálytalan utcahálózatot mutat Megyercs, Martos és Alsószeli. 326 A településektől víz vagy mocsár által elválasztott szálláskert-csoportok végigkísérték a Duna mellékét. Hofer: i. m. 340-344. p. Bárth János: A szállás fogalma... 246-252. p. A Sárrétet, a Patonyok vidékét ábrázoló II. József korabeli katonai felmérésen (Coll. Vili. Sectio IX.) a későbbi tanyák helyén nem fedezhetők fel épületek, csupán a Kis-Dunán több helyen, csoportosan hajómalmok láthatók. Az egész, a községek és a folyó közti mélyen fekvő terület kaszálónak tűnik, a folyó mentén található csupán kevés szántóföld, és néhol erdők kisérik a folyót. 80
