Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
zi egykori mocsári tavak képét, bár több belvfzlevezető csatorna is kapcsolódott rá a vízszabályozások kezdete óta.85 * A han is mocsaras, általában növényzettel benőtt helyet jelöl.87 Pesty helynévgyűjtésében Ekecs és Naszvad határában fordul elő tulajdonnévként. A derok vagy derék is növényzettel, náddal benőtt vízállásos területet jelöl.88 Pesty gyűjteményében Gúta és Ekel határában írtak össze ilyen nevű területeket. Az ártérből kiemelkedő felszínformáknak, szárazulatoknak is nagyon változatos neveik vannak környékünkön. A nevek utalnak a hely nagyságára, alakjára, jellegére, kihasználhatóságára. A folyók kis víznél lerakják hordalékukat a medrükben, építenek. A Vág esetében ez inkább homok, a Kis-Duna esetében elsősorban iszap. A lerakott hordalékból a mederben vagy partok mentén zátonyok jönnek létre, általában növényzet nélkül. Porongy a neve a folyóparti zátonynak, ha már növényzet, nád, fűzfabokrok lepik el. Ilyen a Madari porongy a Vág partján (Gúta, Kataszteri térkép 1906). Szeg szavunk a helynevekben többnyire a folyók kanyarulatai által közrefogott területet, vagy vizenyős környezetbe félszigetként benyúló kiemelkedést jelentett. Például: „Hanszög legelő és szántóföld egyik oldalról mocsár veszi körül mely Han nevet visel.” (Ekecs, Pesty). Gúta határában volt Akol szeg és Szőllő Szeg (1833-1835-ös térkép). A gyűr jellegzetes és az egész területen előforduló, gyakori helynév. Általában az egykori folyómedrek kanyarulataiban található görbe, sarló formájú, egykor nagyon értékes helyekről van szó. Az egykori medreket követő magasabb térszint neve. Jelzős szerkezettel válik tulajdonnévvé, melyek gyakran a gyűr alakjára, méretére utal (Csiga gyűr, Hosszú gyűr, [Gúta, Pesty]). A hát ugyancsak egykori, vagy még létező folyómedrekhez kötődő, elsősorban folyót, eret követő emelkedéseket jelez, azonban ezek nem görbületek, hanem többé-kevésbé egyenes alakúak. Gúta határában már többször említettem a Császtahát helynevet a rajta levő egykori aktokkal, Lak határában pedig volt „Dodvág háti dűlő szántóföld 7 réti lak házzal [vagyis szállással, akollal és lakóházzal, a Laki réten - A. B.], a' Thúri-Szakállosi és Bogyai határok között” (Lak, Pesty). A sziget köznév ugyancsak a vízzel borított területtel volt kapcsolatban. Folyóvízből vagy mocsaras vidékből kiemelkedő szárazulat kapta ezt a nevet, amelyet nem lepett el az áradás. A névből a földterület alakjára nem lehet következtetni, de arra igen, hogy megtelepedésre, földművelésre alkalmas terület. Sziget, szigetek minden határban voltak, jelzős szerkezetük általában a méretükre, alakjukra utal (Kis-sziget, Kerek-sziget [Gúta, Pesty]), vagy egykori megtelepülőkre, földtulajdonosokra (Bírák szigete [Gúta, Pesty], Both-sziget [Lak, Pesty]). Domb esetében ugyancsak az ártér magasabb pontjáról van szó, de ennek általában a környezete sem vízjárta hely, nem mocsarak veszik körül, inkább szárazulatok. A dombok voltak a szabályozás előtt, a folyó menti hátak mellett, a megtelepedésre, földművese „Zsemlyékes. Kb. másfél kilométer hosszú tó volt a laki bejárótól..." Kürthy István gyűjtése. Komáromi Járási Levéltár. Šimboch-hagyaték. 87 Han = mocsár, Földes: i. m. 246. p. 88 Ha a gútai adatközlőimet kérdeztem a határban, a nagyszigeti részen található Derok helynév jelentéséről, általában tudálékosan azt felelték, azért hívták így a területet, mivel valamikor derékig érő víz állt rajta. Az etimológiai szótár szerint a derék szónak időszakos vízfolyás, száraz folyómeder értelme is van. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I. Budapest, 1984, 617-618. p. 25
