Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)

Aklok, szállások, tanyák

badsága törvények útján korlátozhatóvá vált. A filmgyártást, a rádiós és televíziós műsorszórást teljesen államosították, ugyanúgy, mint az oktatás minden formáját. Az állam ellenőrzése alá került a tananyag, tartalmának összhangban kellett lennie a népi demokratikus berendezkedéssel. A helyi nemzeti bizottságokat mint az állami hatalom hordozóit és végrehajtóit határozta meg az új alkotmány. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a községek önkormányzata. Az alkotmány a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének jogköreit csupán a regionális problémákra szűkítette, és mivel Csehországban nem jöttek létre hasonló szervek, az állam berendezkedése aszimmetrikussá vált. Az alkotmány értelmében Csehszlovákiában 1949. január elsejétől létrehozták a kerületi rendszert. A Nagymegyeri és a Galántai járás a Pozsonyi kerülethez, a Komáromi és az Ógyallai járás a Nyitrai kerületbe nyert besorolást. A járási beosztást változatlanul hagyták.

Megkezdődött a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása. A hatalom részéről alkalmazott módszerek, a belépést megtagadókkal, az ellenkezőkkel szembeni nyomásgyakorlás formái, a különféle kivizsgálások, beidézések, kihallgatások ébren tartották a félelem légkörét a falvakban. 1950-ben Csehszlovákiában már 4000 egységes földműves szövetkezet volt, és több mint 1500 előkészítő bizottság tevékenykedett. Két évvel később az addig megalakult 7767 termelőszövetkezet már a szántóterület 36%-át művelte meg az országban.497

Csehszlovákia következő kommunista alkotmánya, amely törvénybe iktatta a „szocializmus győzelmét és a burzsoázia végleges vereségét”, 1960-ban született meg. Az ország neve mellé is odakerült a szocialista jelző. Az új alkotmány rögzítette a kommunista párt vezető szerepét is. A Nemzeti Front, amely tömöríti az összes társadalmi szervezetet, szintén a párt vezetése alatt áll. A magángazdálkodást az alkotmány gyakorlatilag törvényen kívül helyezte, mivel kimondta az „idegen munkaerő kizsákmányolásának” tilalmát. Előrelépés történt viszont a kisebbségi jogok területén, mivel garantálta a magyar, az ukrán és lengyel nemzetiségű polgárok jogát az anyanyelvi művelődésre és kulturális fejlődésre. A kommunista párt és az állami központi szervek hatalmi-irányító szerepének megszilárdítása céljából ebben az évben újabb közigazgatási átszervezésre is sor került. Létrejöttek a nagyjárások és a nagykerületek. Ezeknek az új közigazgatási egységeknek a létrehozása mindenütt a kisebbségek arányszámának csökkenését okozta az előző beosztáshoz képest. Falvaink a Nyugat-szlovákiai kerületbe, elsősorban a megnövekedett területű és lélekszámú Komáromi járásba lettek besorolva. Apácaszakállas és Ekecs a Dunaszerdahelyi, Alsószeli és az ekkor újonnan létrejött Alsóhatár, valamint Negyed a Galántai járáshoz tartozott.

Sztálin halála, és különösen Hruscsov 1956-ban elmondott beszéde után gyengült a CSKP pozíciója az országban. A hatvanas években lassú politikai olvadás indult el. Ennek egyik kiváltó oka a gazdasági növekedés megtorpanása és a CSKP-n belüli ellentétek voltak. Ekkorra a központosított tervgazdaság már túljutott sikerei csúcsán. A két ötéves terven keresztül folytatott elektrifikáció, szövetkezetesítés és iparosítás után stagnálás állt be Csehszlovákia gazdaságában. Az extenzív fejlődés lehetőségei kimerültek, és intenzív fejlődés beindítására lett volna szükség, amelyre azonban a gazdaság direktív irányításának módszerei nem voltak alkalmasak. A központi irányítással sikerült ugyan a háború utáni gazdaságot talpra állítani és az extenzív ipari fejlődést előmozdítani, arra azonban nem volt alkalmas, hogy eléggé érzékenyen reagáljon a lakosság változó igényeire. A ter497 Kocsis: A gazda, a családja... 85-86. p.

137