Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Eltűnt világok, változó viszonyok
Bányai Viktória-Kormos Szilvia Alsó- és Felsőszeli egykori zsidó népessége A két szomszédos mátyusföldi település kicsinyke zsidó közösségeiről a szakirodalomban, illetve a helytörténeti munkákban néhány rövid ismertetést találunk, amelyek alapján nagyvonalakban felvázolhatjuk történetüket.1 Jelen tanulmány alapvetően két, az eddigi szakirodalom által nem használt forrást dolgoz fel: a temetőket és a polgári anyakönyveket; az ezekből levonható következtetésekkel, illetve néhány, más forrásból származó adattal árnyalja a közösségekről való tudásunkat. A temetők és a polgári anyakönyvek közel azonos időszakot fognak át: a 19. század utolsó évtizede és az 1940-es évek vége közötti bő fél évszázadot, sok visszautalással a 19. század közepéig. A családfák rekonstruálásában nagy segítséget jelentett a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet adatbázisának (Shoah Victims’ Database) használata, azonban még így is maradtak nyitott kérdések. Interjúkat mi magunk nem készítettünk, de felhasználtuk a Centropa. A Jewish Witness to a European Century gyűjtemény Galántán készített interjúit. Betelepülés és elvándorlás Zsidó személyek megtelepedésére a legkorábbi adatok a 18. század utolsó harmadából származnak, amikor is a magyarországi zsidóság újkori történetének kezdetén igen jellemző gazdasági funkciót töltöttek be: a földesúri birtok árendásai voltak, vagyis bérleti dij fejében megszerezték a szeszfőzés, a kocsmáltatás, a dohány- és egyéb cikkekkel való kereskedés jogát. Alsószeliben Jakab Sámuel volt, aki az 1765-ben Huszár Györggyel, Pálffy János gróf birtokainak prefektusával kötött szerződés szerint a pálinkaégetésre és -kimérésre nyert jogot.1 2 Felsőszeliben az 1767-es országos összeírás két zsidó családot regisztrált: egyik a földesúri szeszfőzde bérlője, a másik dohánykereskedő.3 Ekkortól bérlőként folyamatos volt a 1. A legfrissebb összefoglaló, amely rövid szócikkben ismerteti mindkét község zsidóságának történetét: Randolph L Braham (szerk.): A magyarországi Holokauszt földrajzi enciklopédiája. 2. köt. (Budapest, Park Kiadó, 2007, 784., 789-790. p. Alsószeliről a legtöbb adatot Pukkai László (szerk.): Alsószeli (Galánta, 1990) című helytörténeti kiadvány tartalmaz; sok hasznos adalék található a Bukovszky László (szerk.): Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig (Komárom-Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó, 2005) című kötetben is. - Ezúton is szeretnék köszönetét mondani Szabó Orsolyának és Halász Ivánnak a szlovák nyelvű források és szakirodalom feldolgozásában nyújtott segítségükért. 2. Pukkai László (szerk.): Alsószeli... 23-24. p. 3. 1767/8. évi országos zsidóösszeírás. In Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-Zsidó Oklevéltár. XVI. Budapest, Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1974.), 184-185. p. 63
