Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
ő beszántja a enyimet, én meg itt ilyen kis darabokat megszántom neki." Ez üzemanyagmegtakarítás, mert oda-vissza 10 liter nafta fogy egy út során. A szántóföldi növények termesztésén és a sertéstenyésztésen kívül palántaneveléssel is foglalkoznak. Zöldséget nem termesztenek, csak palántákat adnak el. Ezt viszont nem a rendszerváltás után kezdték, hanem 1968-ban. 3. Néhány évvel ezelőtt 40-50 malacot tartott, most 20-30-at. 1995-ben 9 bikájuk is volt. Ennek Alsószeliben véleménye szerint nem volt hagyománya. Azért hagyta abba, mert ma sem talál rá magyarázatot, hogy fordulhatott elő, hogy egy reggelre kettő elpusztult, megfulladt. Gyerekkora óta ismerte a szarvasmarhák tulajdonságait, gondozásuk részleteit, ezért az eset igen érzékenyen érintette. Ráadásul így nem is vették át, nem fizetett érte senki, csak kiadása keletkezett azzal, hogy ki kellett húzatni őket az istállóból. 4. Vetőgép, kombájn és trágyaszóró nincs a gépei között, mert fölöslegesnek tartja. A szomszéddal való együttműködésben ezekre neki nincs szüksége, ugyanis a szomszédnak ezek vannak. így például vetés során a szomszéd mindkettőjük földjét beveti a saját vetőgépével, ő pedig mindkettőjük vetőmagját kihordja a földre a saját traktorával. Minden más gépe van, amire szükség van a földművelés munkái során. Gépei nem újak. Használtakat vett, de ehhez megítélése szerint az is kellett, hogy meg tudja őket javítani. Hegesztői szakképesítése is van, ezt nagyon jól tudja hasznosítani. „...láttam a haveroknál, maguk csináltak ilyen kapacska félét, elmentem, lerajzoltam, akkor csak azt a anyagot vettem hozzá, ami költött, én meg megcsináltam...” Tartozik még a felszereléshez „ilyen simító, hentergők meg fogasok meg ilyesmi", nemrégiben vett egy pótkocsit 11 ezer koronáért. Két traktora van, egyik 69-es, másik 70-es, utóbbit a szövetkezettől kapta. Ilyen formában vette ki a részét. A szülei két lovat és egy csikót adtak be annak idején a szövetkezetbe, ennek fejében ezt tudta „visszakérni”. A másikat javorinkai barátjától vette, de csak úgy érte meg, hogy látta, meg tudja javítani. A motorja jó volt, csak „világítás, batri" volt az, amit javítania kellett. Mindkét traktor működik, szántani is, műtrágyát szórni is tudnak velük. Barátja is ért a javításokhoz is, a szövetkezetben ez volt a munkája. J. F.-nek otthon műhelye van, ott szoktak javítani. Ez abból az időből származik, mikor a vasútnál dolgozott, ugyanis munkájához tartozott a hegesztés. Ekkor épült ki a műhely, de sok mást is dolgozott benne, pl. az evangélikus templom ablakait, sok vaskerítést is készített, nem is csak alsószelieknek. Ez a szocializmus idején tulajdonképpen megfelelt egy második, nem hivatalos munkahelynek.) 5. Aratás, egyéb földmunka (vetés) az, amihez külső segítségre szorul. Ezek azok, amelyekért gabonával is fizet. De fizet saját munkával is, alkalmanként. Etetéshez, apróbb munkákhoz nincs szüksége külső munkára, a feleségével közösen dolgoznak. A palántaneveléshez időszakosan külső munkaerőre is szüksége van. 16 m hosszú üvegházban nevelik a palántákat. Az ehhez kapcsolódó munkálatok február legelején kezdődnek, mikor a magokat kis helyen elültetik. Nem sokkal ezután kezdik készíteni a helyét, ahová földet hordanak. A kiültetéshez segítség kell, de ez sem kifejezetten bérmunka. Szomszédok, rokonok, felesége barátnői segítenek, mert nem nehéz munka. „Eldumálnak ottan és elpikírozzák.” Ez inkább a kölcsönmunka, a visszasegítés fogalmát meríti ki. Azt, hogy ez a forma működik, J. F. azzal magyarázza, hogy „negyvenhíttű itt lakok, ismerek ittenieket mindeniket”. 203
