Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
6. A termesztett növényekkel - a már említett kivételes alkalmaktól eltekintve - és az állatokkal egyaránt csak a feleségével ketten foglalkoznak. Számukra ez egész éves, de nem napi 24 órás elfoglaltságot jelent. 7. Abban, hogy a termés hányad részét adja el, mennyit etet meg az állatokkal, mennyivel fizet a segítőinek pénz helyett, nem kifejezetten tudatos, nem méri. Nincs annyi haszna, hogy érdemes legyen akár számolni is. A trágya viszont fontos szerepet kap a földművelésben, de a kiadások-bevételek között is, ugyanis aki nem tart állatokat, annak problémát okoz a szerves trágya beszerzése. J. F. is Javorinkáról hozza az istállótrágyát, palántával fizet érte. Az uniós támogatást (földmennyiség, hektár után adják) leginkább csak műtrágyára és vetőmagra tudja fordítani. 2006-ban 8 ha-ra kapott támogatást, ahol semmi nem termett, arra nem kapott. A légi felvételek alapján készült térképeken nem is tudták pontosan beazonosítani a földdarabokat. Ilyen térképeken kell megjelölni, hogy mit terem az adott földdarab. Az uniós kárpótlást nem tartja tényleges kárpótlásnak, mert a sok utánajárás több pénzt elvisz, mint amennyit végül kárpótlásként kaphatna. Állami támogatást nem kap. Arra is volt példa, pl. 2004-ben, mikor 3000 koronával kevesebb támogatást kapott, mert túl jól termett a földje, túltermelés volt. Ilyesmire majdnem minden évben lehet számítani. Kukoricából általában 25 kg vetőmag kell 1 hektárra, ez 3500-3900 korona kiadást jelent. Gabonából egy mázsa 1100 korona (ez már tiszta). Nem mindig vesz viszont ilyet, mert ismerősei körében valakinek tisztítója van, ha a tisztításért nem fizet, hanem visszasegíti, akkor olcsóbb. Ugyanígy, egymás között cserélik is a termést, akinek szebb, attól megveszik vetőmagnak. Pl. 2007-ben szomszédjától lesz a sörárpa, mert nagyon szép volt a termése, „...aratáskor adok annyit neki, amennyit elvetek, mert egy hektárra keli 2 és fél mázsa." Búzából, őszi vetés esetén hektáronként 3, mert a kártevőkre is számítani kell. Állami támogatást az állattartáshoz sem kap, bár statisztikai száma van, hogy hivatalosan adhassa el a sertéseket a vágóhídon. Ebben a nyilvántartásban az alsószeli gazdák közül csak négyen szerepelnek. Akinek csak néhány állata van, annak nem éri meg ennek utánajárnia. Néha J. F. a sajátjaival viszi el az ilyen gazdák állatait a vágóhídra. A naftára, olajra, vetőmagra és műtrágyára kapott uniós támogatás fontos, érdemes utánajárni, hogy megkapja, mert érezhető. Egy barátja ezek vásárlását évekre beosztja: nem vásárol minden évben mindent, egy-egy támogatott termékből egyszerre két évre valót vesz, így jobban tud gazdálkodni a támogatással. Úgy éri meg, hogy olcsóbb évben többet vegyen, de ezt is előre meg kell tervezni. 8-9. Sem könyvelést, sem feljegyzéseket nem vezettetnek szakemberrel, feleségével ketten végzik a gazdaság dokumentálását. Mindennap, minden alkalommal, mikor vesz valamit, bevezetik a könyvelésbe. Évente kétszer 90 000 korona, azaz 180 000 korona haszon alatt nem adóznak. Unokája lesz az - valószínűleg -, aki a könyvelést átveszi, ezt tanulja. Két év korkedvezménnyel ment nyugdíjba, ennek a gazdaságban az a következménye, hogy az egészségbiztosítást, szociális biztosítást már nem kell fizetnie, tehát ennyivel kevesebb a kiadása. Visszaadta vállalkozói engedélyét is, azóta nyugdíjasként dolgozik. Ezt a megoldást is ismerősei tanácsolták. így havonta kb. 1800 koronával kevesebb a kiadása. Azon, hogy milyen növényeket termesszen, soha nem gondolkodott különösebben, nem tervezte meg. Ezen a téren kifejezetten a 20. század közepének általa is megtapasztalt gyakorlatát követi. Egy ideig a szövetkezeti időkben is ezt az életmódot folytatta, de később, 1967-től vasutas lett Galántán. 204
