Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Történelem és emlékezet a lokális közösségépítésben
A szociális kategóriákat összehasonlítva, a földműves-gazdák és a vállalkozók kategóriája a legnagyobb. Ez a tény igazolja a fennebb írtakat. A vállalkozók és iparosok, különösen azok, akik közvetlenül a második világháború után vásároltak nehéz mezőgazdasági gépeket vagy modernizálták műhelyeiket (kovácsok, géplakatosok), s különösen abban az esetben, ha erre kölcsönt is kértek barátoktól, testvérektől, úgy gondolták, a sok rossz közül a jobbik rosszat választják. Valószínűleg a hatalom érdeke volt a lakosság vallási hovatartozásának a kimutatása. A magyarországi szlovákok ugyanis evangélikusok voltak, s ha a szlovákiai magyar evangélikusok reszlovakizálnak, nem lehet őket Magyarországra telepíteni. De problémát jelentettek a katolikusok is, hiszen a bizalmiak és belső telepesek zöme az úgynevezett ikerítések következtében katolikus többségű szlovák vidékről származott. A reszlovakizációs végzések kézbesítése után 1948. április 3-án és június 15-én is készített a Galántai járási Nemzeti Bizottság a lakosság nemzetiségi összetételét taglaló felmérést, többet is. 4. táblázat. A. A lakosság nemzetiségi összetétele 1948. április 3-án Település Népességszám Szlovák Reszlovakizált Magyar Összesen Szám% Szám % Szám % Alsószeli 2 894 783 27,05 109 3,76 2 021 69,19 Felsőszeli 3 370 1 588 47,12 255 7,56 1 524 45,32 B. A szlovák lakosság rétegeződése 1948. június 15-én Település Szlovák 1938 elöttről Szlovák 1945 után ReemigránsReszlovakizált Magyarországról telepített szlovák Összesen Alsószeli 53 44 4 109 695 816 Felsőszeli 67 420 19 255 1 250 2 014 A lakosság nemzetiségi összetétele az összes, államilag tervbe vett intézkedés lezárulása után mindkét településen alaposan megváltozott. Míg 1930-ban Alsószeliben a magyarság százalékaránya 99,37 volt, 1948-ban 69,19 százalékra csökkent. Felsőszeliben 1930-ban a magyarság aránya 95,74 százalék, 1948-ban csak 45,32 százalék volt. A háború utáni első hivatalos népszámláláskor, 1950-ben Alsószeliben a magyar lakosság aránya 68,48 százalék, Felsőszeliben 40,20 százalék volt. A legutóbbi, a 2001-es népszámláláskor Alsószeli lakosságának 78 százaléka vallotta magát magyarnak, Felsőszeliben pedig 67,01 százalék.24 25 Az illetékesek elégedetlenek voltak, mint Moókor százados írta, „a reszlovakizáltaknál továbbra is kevés igyekezet tapasztalható azon a téren, hogy azok igazán és őszintén szlovákká szeretnének válni”. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy nyelvkurzusokat szerveztek. A széliek is tanultak a Hovoríme po slovensky (Szlovákul beszélünk) című tankönyvből.26 24 PÁLVF ONV Galanta, 737 6/1948 prez. 25 PÁLVF, ONV Galanta, 8/1947. 26 Nyitrai Állami Levéltár, 00Ú Šaľa, i.sz. 1/1947 dôv. 20493/III.-1946. 138
