Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)

Történelem és emlékezet a lokális közösségépítésben

Az 5/1945. számú törvény értelmében a 10102/1946. számú rendelet alapján 1945. november 23-tól visszamenőleg a következőket helyezték nemzeti gondnokság alá:11 Alsószeliben: Fogyasztási Szövetkezet, gondnoka Šúpala Anton suszter, Horná Streda, Rajos Károly, Henger- és műmalom, gondnok Ondriga Jozef, Borik Štefan, a galántai helyőrség parancsnoka; Pancza Lajos nagybirtoka, Rybnikár Alexander gondnok; Rajos Sándor nagybirtoka, gondnok Ďurovka Michal; Úrföld Pónya Lajos nagybirtoka, gondnok Ďurovka Michal; Úrföld 240 ha Pálffy uradalom, gondnok Ján és Ondrej Medovarský; Szabó Gyula húsfeldolgozó vállalata, gondnok Ondrej Mikoláj, Libetbánya;

Felsőszeliben: Kender- és lenfeldolgozó üzem, gondnok Ján Pochybý;

Körtvélyesi Szeszgyár Gazd. Szövetkezet, gondnoka Michal Masár, Pavol Krajčík, Ľudovít Pónya; Fogyasztási Szövetkezet, gondnok Ján Pavlov komisszár Úrföldről, Ján Filimpocher iskolaigazgató, Michal Šimko körzeti jegyző; Tejcsarnok, gondnoka mint a 3- as számnál; Markenstein vegyeskereskedés, gondnok Braunn Géza; Krakauer Ferdinánd vegyeskereskedés, gondnok Lőwinger Lipót; Krakauer József, Krakauer Margit vegyeskereskedés, gondnok Messinger Árpád.

Fokozatosan konfiskálták a településeken lévő üzleteket, amelyeket a belső telepeseknek adtak tulajdonba, mint például Alsószeliben Szabó Sándor vendéglőjét vagy a falu közepén a Bondor-féle vendéglőt.

A két világháború között működő művelődési egyesületeket is átvilágították s vagyonukat elkobozták. Ilyenek voltak településeinken a következők: Kálót, Evangélikus Kör, Testnevelő Egyesület, Tűzoltó Egyesület. Közülük egyedül az alsószeli Evangélikus Körnek volt a hitelszövetkezetben 1234,69 pengő vagyona, amelyet a hatalom természetesen elkobzott.11 12

A belső telepesek között hat východnái (liptói) család volt érdekelt Alsószeliben, akiknek Rajos Sándor birtokából 110 kát. hold földterületet utaltak ki. Felsőszeliben a már említett kolonistákon kívül 35 bizalmi tartott igényt Miloslavovból arra a 67 hektár mezőgazdasági földterületre, melyet 183 kisgazdától koboztak el.13 A felső-csallóközi Annamajorból és Erzsébetmajorból megalakult Miloslavov 1921-ben, illetve 1925-ben települt be kolonistákkal. Bizonyára már keveselték a juttatott mezőgazdasági földeket, azért indultak újabb birtokokért Felsőszelibe.

Az 1945. október 27-én elfogadott 137. számú dekrétum, kiegészülve az SZNT 1945. május 15-én jóváhagyott 16. számú rendeletével, feladatul adta a népbíróságok megszervezését, a csehszlovák állam szempontjából megbízhatatlan személyek őrizetbe vételét.

Alsószeliben a komisszároktól két feljelentés is érkezett. Mind a kettőn 9 személy neve szerepelt, de csak két név volt azonos, az evangélikus tiszteletes, Szalontay Oszkár és Lénárt Boldizsár neve, az utóbbi az egyik Fogyasztási Szövetkezethez tartozó üzlet vezetője volt. Szabó Kálmán bognár, Nagy Kálmán üzletes, Pónya Lajos nagygazda és négy tanító, Stark Sándor, Burger Gizella, Patócs Olga és Szűcs Lajos neve szerepelt még a listán. A másik feljelentésen Rajos E. nyilasvezető és még hat személy (Szabó Lajos, Patócs János, Petes Dezső, Petes Sándor, Pintér Géza, Hálák Lajos) neve olvasható.

A négy tanító bűne között a leventeoktatói múltjuk szerepel. A legnagyobb baj az volt, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák bezárása után a felsorolt tanítók - úgy látszik Mátyusföld minden településén - titokban magyarul oktatták az ifjúságot, akik hontala-11 PÁLVF 5. sz doboz, 236/1948 irat; 8. sz. doboz, 11917/1945 irat; 10. sz. doboz, 10102/1946 irat.

12 PÁLVF 8. sz. doboz , 11917/1945 irat.

13 ONV Gl. 4. sz. doboz 4/1947.

132