Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században

visszavezethető egyházi dézsma jegyzékeiből derül ki, mivel ezek a listák az adózók nevét is tartalmazzák. Az egyházmegye püspökének fizetett tized vagy dézsma az alapvető termelvényekből járt, elsősorban gabonából, borból, továbbá méhkasok (méztermelés) és bárányok után. A dézsmát, azaz a termés tizedét úgy szedték, hogy a vármegyét járásokra osztották, s a járások falvait egymás után bejárták a dézsmaszedők, akik jegyzékeiket is járások szerint állították össze. Az egyház gyakran bérbe adta a dézsmát, a 16. század közepétől éppen az államnak, s így a Kamara adminisztrációja szedte be, a jövedelmet pedig a végvárak fenntartására, a török elleni háborúra fordították. Nagytárkány azok közé a - történeti források szempontjából - szerencsés falvak közé tartozik, amelyeknek a 16. században igen sok évből ismerjük a dézsmajegyzékeit, a legelső pedig igen korai, hiszen 1548-ból maradt fent. Ekkor Nagytárkány a Helmeci járásba tartozott, akárcsak a szomszédos falu, Kistárkány.

1. táblázat

Nagytárkány gabonadézsmája, 1548

Név

Kalangya*/

kéve

Zab

(kéve)

Összes kéve

1.Varga Bálint asztagrakő

3

90

2.Fenes Mihály

3

15

105

3.Korcsma János bíró

4.Korcsma Miklós bíró

5.Tompa István

5

15

165

6.Kovács Demeter

4/4

21

145

7.Márton Mihály

1,5

45

8.Máté Jónás

7

15

225

9.Gungerí?) Péter

2/9

21

90

10.Folnagy (Fónagy)lstván

3/6

21

117

11.Fazokas Gergely

2,5/9

84

12.Jankó Ferenc

3,5

15

120

13.Kovács Gáspár

5/12

22

184

14.Bagonya Lukács

10,5

15

330

15.Kovács Menyhért

7/10

27

247

16.Varga Péter

4

120

17.Fazokas Máté

4,5

135

*1 kalangya = 30 kéve

Forrás: MOL E 158 Zemplén 1548/4

Az első ismert dézsmajegyzék igazolja a birtoktörténeti adatokat, hiszen a szomszédos Kistárkány külön helységként, mégpedig kisebb népességgel és alacsonyabb termelési képességgel faluként szerepel, itt 1548-ban Tót Mihály bírósága idején 12 dézsmaadó volt, a legtöbbet Céke(i) Gergely (305 kéve őszi és 40 kéve zab) és Paci Ferenc (243 kéve őszi, 45 kéve zab) fizetett.150

Egy évvel később, 1549-ben a nagytárkányi gabonatermelők között újabb nevek bukkannak fel: Bíró Bálint, Boros Demeter, Pap István mint telkes jobbágyok és az ún. kereszténypénzt fizető Csillag Tamás.151 Ez a dézsmajegyzék az első,

150 MOL E 158 Zemplén 1548/4

151 MOL E 158 Zemplén 1549/1

87