Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században

amelyben a zsellérek, vagyis telki gazdasággal nem rendelkezők is szerepelnek, akik alacsony összegű (általában 6/12 dénárnyi) fizetéssel - ún. kereszténypénzzel - tartoztak az egyháznak.

A gyakori elöntéssel fenyegető Tisza mellett fekvő Nagy- és Kistárkány a 16. században a legkisebb termelési képességű falvak voltak a korabeli Bodrogközben, ahogy az 1565. évi gabonadézsma összehasonlító táblázata is demonstrálja.

2. táblázat

A Bodrogköz gabonatermése, 1565

Falu

Kalangya (30 kéve)

Kéve

Összesen

(kéve)

Méhkas

1.Ágcsernyö

54

4

1624

2.Maráza

45 "

1362

3.Zétény

39

5

1175

4.Bacska

32

6

966

5

5.Perbenyik

30 "

915

6.Pálfölde

29

885

7.Helmec

26

780

8.Pólyán

23 '

9

714

9.Battyán

21

6

636

10.Agárd

20 "

615

11.Csernvő

TTS

13

583

12.Sárkány

19

570

26

13.Nagytárkány

17

3

513

14.Kistárkány

13

8

398

Forrás: Tasnádi Nagy 1881 (OSZK Föl. Hung. 1932) II. köt.

1568-ban mind Nagytárkány, mind Kistárkány a Bodrogközi járásba tartozott, amikor a dézsmaszedők a Szepesi Kamara javára begyűjtötték a tizedet. A dézsmajegyzékbe nemcsak a dézsma, hanem a termés mennyiségét is bejegyezték, s kitűnik, hogy az egyházi adó valóban 10%-a volt a jobbágyi termésnek. Nagytárkányban Máté Tamás 60 kalangya, vagyis 1800 (!) kéve őszi gabonát termelt ebben az évben, mľg Kistárkányban András deáknak volt a legtöbb termése, majdnem 1600 kéve. Tavaszit zabból vetettek, de alig volt olyan, aki ebből is aratott. A két falu közötti hasonlóság és különbség is kitűnik a táblázatból, hiszen mindkét falu adózói főként a kenyérhez való őszi vetésű gabonából adtak dézsmát, az állattartást szolgáló tavaszi gabonából keveset termeltek. Nagytárkány háztartásfői majdnem kétszeresét teszik ki a kistárkányi adózóknak, ami a népesség jelentős különbségét jelzi.

88