Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Németh Péter: A falu és a nagytárkányi család a középkorban

tanúként. (Ez is idegen eredetükre utalhat!) így 1374-ben Tárkányi László fia: („Nagy”) Márton az első tanú Bodon (elpusztult falu Komoró határában) határperében, mert birtoka (Leányvár vagy Sárkány) - a Tisza közbeiktatásával - határos volt vele. De apja, Dones fia: László ekkor mint Szabolcs megyei, Szentábrányból való nemes szerepel!24 Nagytárkányi „Nagy" Márton fia: Miklós 1416-ban Kiseszeny (elpusztult falu Zétény határában) és Szentmária,25 1417- ben a Szabolcs megyei Bács (ma: Aranyosapáti) határperében tanú.26 Ezen Miklós fiát, Lászlót is vallja ügyvédjéül Eszenyi Csapi László (1479).27 „Nagy” Márton másik két fia: Péter és Miklós kijelölt királyi emberek (1421)28 közül Péter az, aki 1444-ben Pálóci László királyi udvarmestert bevezeti Bereg, Zemplén, Abaúj és Borsod megyei birtokaiba.29 A családból ketten futnak be Zemplén megye határán túlmutató karriert. Előzményeként azonban a szomszédos Kistárkányban lakó Boda család Miklós fia: Benedek pályafutására kell odafigyelnünk, aki a Gömör megyei Bebek családnak köszönheti kiemelkedését. Benedek - Bebek Imre országbfró familiárisa, amikor az egyúttal 1386-88 között Bars megye ispánja is - lévai várnagyként volt az ura „képe” a megyében. Amikor 1388-ban Bebek Imrét Bars megye után Bereg élére helyezik, magával viszi Benedeket, akit Munkács várnagyának nevez ki.30 E bizalmi posztokra pedig nem azonnal került abban az időben sem az emberfia: Benedeknek hosszabb időt kellett urával együtt töltenie ahhoz, hogy kiérdemelje a magas állásokat. Talán ő járta ki - vagy fordítva történt? -, hogy a szomszéd faluból Nagytárkányi „Higgyed" János a másik Bebek-testvér, Detre szolgálatába álljon. Amikor Bebek Detre másodszor, 1394-97 között nyeri el Zsigmond királytól a szlavón báni méltóságot, követi őt az ország másik szegletébe a már bizonyosan 1387 előtt is a famíliájába tartózó János, akit túrmezei ispánnak és az egyik legfontosabb erősség, a Zágráb szomszédságában álló Medve vára várnagyának tesz meg.31 A másik Nagytárkányi, aki feljebb lép, „Higgyed" János unokaöccse, „Nagy” Márton fia: Péter volt. Ő élete végén Pálóci László királyi ajtónállómester (1439-46), ungi (1439-46) és beregi (1436-44) ispán familiárisaként volt 1444-ben Bereg megye alispánja:32 a tisztség elérésében bizonyosan szerepet játszott az is, hogy a család nemcsak Zemplénben, Szabolcsban, hanem Bereg megyében is birtokos volt. Péter mint Zemplén vármegye követe kétszer (1445,

24 DL 77583, Zichy III, 565.

25 DL 43334, ZsO V, 2180.

26 ZsO VI, 1067.

27 DL 81833, Zichy XI, 266.

28 ZsO Vili, 605.

29 DL 13803. Nem dönthető el, hogy Tárkányi János királyi ember (1415: DL 85648, ZsO V, 267) a kistárkányi Boda, vagy a Nagytárkányi családba tartozott-e; Tárkányi Miklós (1420: DF 221217, ZsO VII, 1801; 1422: DF 221330, 221269, ZsO IX, 7 és 15) inkább az utóbbiba.

30 DL 58662. Engel 1996: I, 107. A munkácsi várnagyságra Id. ZsO I, 571.

31 DF 230781, 230744, ZsO I, 3720, 4493 a kiadások feltüntetésével. Engel 1996: I, 366.

32 DL 13768. Engel 1996: I, 111. Bár alispánságára csak egy adatunk van, nincs okunk kételkedni benne, hogy Pálóci beregi ispánsága második felében, tehát 1444 előtt is ő volt az alispán.

42