Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Németh Péter: A falu és a nagytárkányi család a középkorban

1447) vesz részt az országgyűlés munkájában, egy ízben (1445) testvérével, Miklóssal együtt.33

A Nagytárkányiak beregi birtoklása

Nem ismerünk írásos emléket a Nagytárkányiak beregi birtoklásának kezdeteiről. Az 1417. évi királyi új adomány Benedeki, Zsukó, Kalnik, Újfalu és Orlyava falvakat, a benedeki uradalom akkor fennálló településeit sorolja fel.34 De még ugyanebben az évben egy hatalmaskodásból kifolyóan tudjuk, hogy Nagy- és Kislucskán is az Agárdiakkal együtt birtokoltak.35 I. Ferdinánd 1548. évi új adománya a fentieken túl megemlíti Balázsvágása (elpusztult falu Benedeki és Kalnik között), Bisztra (elpusztult falu Nagymogyoróstól északnyugatra), Csapolcka falvakat és egy Gajdos nevű pusztát is a Nagytárkányi birtokok között, ezek új településként a 15. század első felében jöttek létre a régiek határai között.36 Az Ungvár és Munkács közötti birtoktest megszerzésében bizonyára szerepe volt Dones unokája, a kortársak által „Nagyinak is becézett Márton Császlóci Annával kötött házasságának (a birtokok ugyanis Császlóctól keletre, délkeletre találhatók). Az adomány vagy örökség nem sokkal előzhette meg az 1390-es éveket, mert ekkor fordul Mária királynőhöz a magukat Benedekinek is nevező (Nagytárkányi) Márton valamint (Agárdi) Lőrinc és István, hogy határjáró oklevelük elveszvén, birtokukat a munkácsi vár Iványi, Rákos (Beregrákos), Kajdanó és Oroszfalu (Ruszkóc) birtokai felől határolják meg. A királynő a határjárás mellett 10 ekényi (kb. 1600 hold), a várhoz tartozó földterület átengedését is elrendeli.37 Eme Bereg megyei birtokokat a család a 16. század elején folytonosan

33 DF 270275, Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. Pest, 1852. X, 168; Radvánszky Béla-Závodszky Levente: A Héderváry család oklevéltára. Bp. 1909. I, 251; Engel 1996: II, 240. Itt kell megemlítenünk, hogy Péter és Miklós bátyját, Istvánt egy 1405. évi királyi oklevél hűtlennek nyilvánítja - bizonyára részt vett a Debrői-Ludányi-féle Zsigmond-ellenes felkelésben -, és az Agócsiakkal együtt birtokelkobzásra ítélik (ZsO ll/l, 3925). Ám ez utóbbira mégsem került sor, bizonyára a befolyásos rokonság közbenjárására!

34 DF 212038, ZsO VI, 580. Az oklevél 19. századi romlott névalakokat tartalmazó átírásai: DL 54003, 53935, ZsO VI, 423. Orlyava (Ung megye) azonban nem maradt a Nagytárkányiak kezén, ezt a falut azonnal átadták Perényi Miklós királyi lovászmesternek, aki kijárta nekik a királyi új adományt. Újfalu alatt valamelyik később feltűnő település (Balázsvágás, Bisztra, Gajdos) értendő.

35 DF 221007, ZsO VI, 703. Kislucska nem azonos a Munkácstól délkeletre fekvő mai lîâînlëëôrval. Egy 1447-es oklevél ugyanis Felső- és Alsólucskáról beszél (LO Proth. II, 22; Lehoczky 1881: 73), tehát az eredetileg egységes falu szakadt két részre már a 14. században. Ugyanez az 1447-es oklevél említi a birtokok sorában Mogyoróst (Çocfciuëâôû), amely Lucska felével együtt a század második felében a munkácsi uradalom része lett.

36 1548 október 20: I. Ferdinánd király új adománya Nagytárkányi Gáspár, Miklós, Farkas és István részére: Királyi könyvek (Libri regii) 2. kötet, 298. és Libri donationum 1. kötet 445.

37 DF 209515. A határjárás, benne a királyi paranccsal: DF 209514. Lehoczky 1881: 73.

43