Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Sz. Tóth Judit: Jeles napi szokások és hiedelmek
Sz. Tóth Judit Jeles napi szokások és hiedelmek Az esztendő szokásai Nagytárkány szokásainak, szokásköltészetének és néphitének vizsgálatához rendelkezésünkre áll egy korábbi, 1913-ban keletkezett gyűjtés - Lázár Péter akkori teológus kiváló munkája - és a Felső-Bodrogközre vonatkozó, összehasonlító adatokban bővelkedő tanulmány (Lázár 1913; Viga 1996). Ezzel lehetőség nyílik az időbeli elemzésre, egyes szokások változásának, szokáscselekmények átalakulásának, egyes elemei megszűnésének nyomon követésére. A környező tájegységekről szóló munkák pedig a tágabb összehasonlításra adnak lehetőséget (Balassa 1975; Barna 1986; Barna 1990; Barna 2000; Luby 1935; Papp 1975; Niedermüller 1981). A napjainkban gyűjthető szokásanyag meglehetősen egységes mindhárom felekezet (görög katolikus, római katolikus, református) tagjainak körében. Tél. Advent időszaka az egyházi év, a karácsonyi ünnepkör kezdete. A betakarítás, az elvégzett munka utáni pihenés, majd a hajnali misék, roráték ünnepváró hangulata jellemzi. Bár nem tartozik szorosan bele, Katalin napját advent magához vonzotta. Ekkor rendezték a böjt előtti utolsó bálokat, zenés mulatságokat. Közel van hozzá András, s összekapcsolja a két napot, hogy mindkettő „házasságszerző’’ nap. A lányok Katalinkor meggyfagallyat vágtak, vízbe tették. Ha karácsonyra kivirágzott, úgy tartották, ők is férjhez mennek a következő évben. András napjához a 20. század elején még több férjjósló szokás kapcsolódott: András estéjén, azaz a november 30-át megelőző este a lányok leendő férjüket tudakolták. Hét derelyét főztek, hét fiúnevet tettek bele. Amelyik először feljött a víz tetejére, kikapták, s olyan nevű férjet vártak. Azt is tartották, hogy aki ezen az estén böjtöl, álmában meglátja a jövendőbelijét. „Megrugdostuk a disznóólát, hogy ahányat röfög, annyi év múlva megyünk férjhez. ” Kimentek a kapu elé, s aki először köszönt, olyan nevű lesz a férjük. Ezek a jövendőbelit tudakoló cselekmények variálódtak, idővel más jeles naphoz, karácsony és szilveszter estéhez kapcsolódtak. A hasonló jósló szokásokat széles körben ismerték, különösen népszerűek voltak a Zemplénben. A december a disznóvágások ideje. A hideg téli időjárás, a fagy tette lehetővé a hús tartós tárolását, ez volt a karácsonyi étrend alapja. A friss húsból, hurkából, kolbászból a rokonoknak, szomszédoknak lesit, azaz kóstolót küldtek, amit azok más alkalommal viszonoztak. így télen gyakran került az asztalra friss 383
