Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához
Ha önmagukban nézzük a falvakat, akkor Nagytárkány lakóhely szerinti házassági endogámiája 1896-1905 között 69,57%, Kistárkányé 42,45%, esernyőé 39,54%. A 19-20. század fordulóján tehát legmobilabbak a csernyőiek és legkevésbé a nagytárkányiak, ami a párválasztást illeti. Ez azonban csak az adott évben a település lakóinak döntése. Ennél összetettebb a kép, ha a házasuló fiatalok születési helyét is figyelembe vesszük. Nagytárkányról elmondhatjuk, hogy a házasuló pároknak mindössze egyharmada helybeli születésű (28,26%). Ez a szám Kistárkány esetében 18,87%, esernyőn 20,93%. Ha aszerint vizsgáljuk, hogy mindkét fiatal helybeli születésű és helybeli lakóhelyű-e, akkor ez az arány az egyes településeknél egynegyedetegyötödöt jelent. Nagytárkány tiszta endogámiája (mindkét fél Nagytárkányban született és él) 27,17%-os, Kistárkányé 17,93%-os, Csernyőé 21,93%-os. Az átlag 21,50%. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy ebben az időszakban nagy a mobilitás. Ebben azonban még az előző generáció stratégiája is benne van. Ha viszont még a szülők adatait is elemzés alá vonjuk, akkor még világosabb, hogy a 19. század utolsó harmadában a családok keresik a megélhetés lehetőségét, ezért gyakran változtatnak lakóhelyet. A lakóhely változtatásának elsődleges oka tehát nem a párválasztás, hanem a gazdasági kényszer. Az anyakönyvek alapján a települések közötti migrációra is rámutathatunk, térképeinkről ez jól leolvasható. Nagytárkány házassági mobilitását 26 településsel meglevő kapcsolatai mutatják. Az első számú párválasztási célpont Kistárkány (20 közös házasság), a második Bély (5 közös házasság), a harmadik Bezdéd (3 közös házasság). A többi település 1-1 házasfelet ad, kivéve Zemplénagárdot és Helmecet, ahol az előfordulás 2-2. Megjegyezzük, hogy a legtávolabbi helység Ohio. Két fiatal bizonyára munkavállalás céljából ment Amerikába, de házasságkötésre hazajöttek a szülőföldre 1901-ben. Párválasztás céljából a nagytárkányiak - a közvetlen szomszéd településeken kívül - a Felső-Bodrogközbe mentek. Zemplén megye Bodrogközi járásában található települések: Ágcsernyő, Bély, Királyhelmec, Kistárkány, Láca, Nagyrozvány, Zemplénagárd. Figyelemre méltó térképünkön egy másik sűrűsödési pont Kisvárda körül (Szabolcs megye, Kisvárdai járás: Kisvárda, Fényeslitke, Tornyospálca, Jéke, Tass, Anarcs, Pátroha). Távolabbi települések: Sátoraljaújhely, Nyíregyháza Munkács. Ez a háromszög szinte lezárja a kapcsolatok határait (kívül esik Olaszliszka, Huszt). Ha a fiatalok szülőhelye szerint nézzük a származást, akkor nagyobb a szóródás. Az előbbi irányokon túl láthatjuk, hogy nemcsak délről, hanem nyugatabbról is lehetett egy migráció korábban. Az Alsó-Bodrogköz és Tokaj-Hegyalja néhány települése (Luka, Tolcsva, Olaszliszka) és az Újhelyi járás falvai (Sátoraljaújhely, Mikóháza, Legenye, Magyarizsép, Nagyszalánc) is bekapcsolódtak. Legtávolabbi pont északon Alsókörtvélyes, amely még Zemplén megyében van. Keleten viszont Ung megye néhány települése (Huszt, Bátyú) is jelen van. Ez alatt a tíz év alatt 26 településsel kerülnek házassági kapcsolatba (lakóhely szerint) a nagytárkányiak. 489
