Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
del magasabb, mint a dézsmafizető családfőké. Ez az összevetés is aláhúzza, hogy az adóházak száma minden bizonnyal közelít a lakóházak valós számához, vagyis a korabeli Nagytárkányban közel 50 különálló házban élt a jobbágyi népesség és zsellérség, s egy beltelken több lakóhelyet is felhúzhattak. Ezek a lakóhelyek természetesen a legegyszerűbb paraszti igényeknek megfelelő, sárból, agyagból, boronából, zsúpból, nádból - a Tisza menti területek építőanyagaiból - összerótt apró házacskák lehettek, amelyek a tárkányi kastély dombja és a Tisza menti kertek között húzódtak. Hogy a félszáz házikó alkotott-e utcákat s milyen településrendet követett, ezt a források elégtelensége miatt nem lehet eldönteni. A házösszeírás és a dézsmajegyzék alapján a 16. század végén Nagytárkány viszonylag népes faluként jelenik meg, lakosságának megbecsüléséhez azonban nem elegendő a két összeírás, csak annyit állapíthatunk meg, hogy a 30 dézsmaadó és a 43 ház legalább 150 fős népességet feltételez. A 16. század végi összeírásban az alábbi családokból ketten vagy többen is adnak dézsmát, egy részük feltehetően a telken is osztozott: Céki, Kovács, Orosz, Tompa, Török, Varga. Az 1598. évi összeírás azonban alkalmas arra, hogy Nagytárkányt elhelyezze a régió helységeinek sorában. Ha Zemplén vármegye lajstromát nézzük, a legtöbb helység házszáma jóval alatta van a 40-nek, Zemplén 455 helysége közül az alábbiak vethetők össze Nagytárkánnyal: Deregnyő (40), Felső- Megyaszó (44), Erdőbénye (54), Habura (50), Hernádnémeti (42), Hosszúmező (54), Keresztúr (55), Kisgéres (41), Kistoronya (40), Klenová (46), Nagygéres (50), Nagytoronya (42), Pácin (46), Parnó (42), Pesolina (46), Sókút (45), Ulics (42), Vásárhely (40), Velejta (40), Világ (40), Zombor (44).162 A Bodrogköz Nagytárkányhoz közeli helységeinek házösszeírása viszont azt mutatja, hogy csak Battyán és Lelesz múlja felül Nagytárkányt, Kistárkány népessége és gazdasági ereje pedig még mindig nem haladja meg a szomszéd faluét: Perbenyik (36), Bély (27), Kistárkány (13), Battyán (57), Lelesz (60), Csernye (20). A tizenöt éves háború időszakában rohamosan csökkent az adóképesség a Királyi Magyarországon, így volt ez a Bodrogközben is. Már a következő év, 1599 házösszeírása is a jobbágyok számának apadását állapította meg, Paczoth Ferenc jobbágyai közül hárman hagyták üresen házukat, míg özvegy Tárkányi Jánosné birtokosnak két jobbágya halt meg.163 1600-ban a több mint 40 házból már csak 22-őt, 1612-ben már csak 18-at írtak össze Nagytárkányban, míg Kistárkányban ugyanekkor 9, illetve 7 népes házat találtak az adórovók. A legnagyobb pusztulás az 1603. évben érte a falvakat, hiszen míg 1602-ben Nagytárkányban 14, Kistárkányban 7 házat írtak össze, 1603-ban Paczoth Ferenc özvegyének 4 jobbágyháza, Tárkányi János özvegyének szintén 4 jobbágyháza szerepel az adólistán, ugyanekkor Nagy Imre neve alatt 1 házat, így összesen 9 adóházat írtak össze. Nagytárkány 9 házával mint adóalappal szemben 162 Dávid 2001. 602-623. pp. 163 In Nagy Tárkány ex colonis domini Francisci Paczott desolati sunt coloni 3, ex colonis Johannis Tarkany per mortem desolati sunt coloni 2. MOL E 159 Zemplén 1599 96