Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
A császárhű ’Sennyey Sándor jószágainak egy részét a Bethlen-korszak végén az erdélyi fejedelem katonái elfoglalták, II. Ferdinánd azonban megígéri, hogy a felső-magyarországi vármegyék visszakerülése után visszaadja birtokait. A birtokokat azonban még Bethlen Gábor utóda, Bethlen István visszautalja azzal, hogy ő nem volt részese a jószágok elfoglalásának, azt emberei és katonái önkényesen cselekedték, így akartak fejedelmüknek úgymond „kedveskedni”.112 ’Sennyey Sándort, aki Paczoth Judit révén II. Ferdinándtól királyi adományt nyert Paczoth Ferenc bodrogközi birtokaira, sőt Alaghy Menyhért halála után még a pácini uradalmat is megszerezte, fiai, Ferenc és Albert követték a tárkányi birtokban, két másik fia ugyanis egyházi pályát választott, István veszprémi püspök lett, László pedig belépett a jezsuita rendbe.113 A négy ’Sennyey fiút apjukhoz hasonlóan a jezsuiták nevelik a bécsi kollégiumban.114 A ’Sennyey lányok is megérték a felnőttkort, Krisztina Czobor Bálinthoz, Erzsébet Károlyi Lászlóhoz ment nőül.115 1638-ban apját, ’Sennyey Sándort már fia, Ferenc képviseli a pozsonyi káptalan előtt, Paczoth Juditot 1642-ben már özvegynek írják, 1641- ben pedig a négy fiú, feltehetően apjuk halála után, együttesen követel bizonyos szabolcsi birtokrészeket Aratsy Györgytől.116 A nagyságos (magnificus) címmel rendelkező főúri testvérpár, az 1630-ban született kissennyei ’Sennyey Ferenc és testvére, Albert apjuk halála után már férfikorba értek, 1650-ben (húszéves koruk körül) kapták meg a királyi jogot a bodrogközi Nagytárkányban levő sóvámra rokonukkal, vitézlő nagytárkányi Tárkányi Istvánnal együtt.117 Az adomány szerint a két család együttesen részesül a nagytárkányi sókikötőben szedett vámból, melyet a sókereskedőktől s mindazoktól szedtek, akik a Tiszán sót úsztattak lefelé. 1651-ben Zemplén megye jegyzőkönyvébe is bevezették, hogy a ’Sennyey bárói család kapta meg a jogot II. Ferdinánd királytól, hogy Nagytárkányban vámot és révet létesítsen.118 A Tisza ugyanis mint vízi út és a tájegységeket elválasztó természetes határ a birtokosoknak a feudális birtokjog alapján nem kevés jövedelmet szerzett. A forrásokból nem derül ki, hogy a Máramarosból az Alföld vidékeire szállított sóból vajon már a 16. században is részesedtek-e a birtokosok, nagy a valószínűsége azonban, hogy már korábban is volt sójövedelme a Tárkányiaknak. A vámszedés 112 MOL P 599 Elenchus 265. p. (Másolata: HÓM NA 6989) 113 Nagy 1857-1868. X. köt. 147. p. 114 Lőj da 1915. 90. p. 115 MOL P 599 Elenchus 259. p. (Másolata: HÓM NA 6989) 116 MOL P 599 Elenchus 334., 265. pp. (Másolata: HÓM NA 6989) 117 ... fidelitate et fidelium servitiorum meritis fidelium nostrorum magnificorum Francisci et Alberti Sennyey de Kis Sennye... egregii Stephani Tarkany de Nagy Tarkany... ut ipsi in territorio possessionis ipsorum Tarkany in comitatu Zempleniensi existentis habitae super fluvio Tisza Bedrogh köz nuncupato ab omnibus et singulis quaestoribus praecise solummodo salis quaestum exercentibus et secundum praenotatum fluvium Tisza Bedrogh köz descensum facientibus tributum seu teionium... exigere valeant. Laxenburg, 1650. máj. 10. MOL A 57 10. köt. 517. p. Királyi Könyvek CD-ROM. I. 10.266. sz. 118 A. 1651 priuilegium exigendi in possessione Nagy-Tárkány telonii et nauli familiae baronum Sennyey per Ferdinandum imp. collatum publicatum. Prot. A. 7. p. 19. Szirmay 1804. 183. p. 78