Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
jogának adományozása egyébként uralkodói privilégium volt, melyet feltehetően már korábban is elnyertek a földesurak. Lehetetlen, hogy amikor a tárkányi várkastélyban császári katonaságot telepítettek, a sótutajokat haszon nélkül engedték volna tovább a Tiszán. A másik említett haszonvétel, a rév is bizonyosan korábbi eredetű, hiszen a Tisza Nagytárkány környékén alkalmas volt az átkelésre. Az itteni kompot már 1559-ben említik, ekkor Vékey Ferenc, Bacskay Miklós és a többi nagytárkányi nemes visszaadta eszenyi Csapy Ferencnek azt a hajóhidat (kompot), melyet korábban elvettek tőle, ehhez ugyanis nem volt joguk.119 Az 1630-ban született ’Sennyey Ferenc 1649-ben már házas, sőt már fia, István is megszületett, felesége Széchy Mária Margit, (a „Murányi Vénusz” nagynénje), akinek révén nemcsak rang és presztízs, hanem óriási (Sopron megyei) örökségek is várnak rá és fiára. A nagyapjától, Széchy Dénestől maradt kőszegi uradalomba már a csecsemő ’Sennyey Istvánt (Rákóczi későbbi generálisát és kancellárját) beiktatják 1649-ben. Apja, Sándor 1657-ben, 27 éves korában testvérével, Alberttel osztályt tesz az örökségben úgy, hogy Albert osztályrészét 20 000 magyar Ft-ért zálogba veszi feleségével együtt. A két fivér közül tehetsége és házassága révén Ferenc volt a sikeresebb, Albert 1655-ben lakodalmára Ferenctől kér 2000 rhénes Ft kölcsönt, cserébe kis- és nagycigándi birtokrészét zálogosítja el testvérének, s később is többször vesz fel kölcsönt tőle vagy anyjuktól.120 'Sennyey Albert másodszor Amadé Évát veszi el, s pácini kastélyából Vas megyei birtokaira költözik, ott is hal meg.121 A földesúri jogokat ’Sennyey Ferenc gyakorolja nagytárkányi kastélyából, 1654-ben úriszékén nagytárkányi tolvajokat ítél halálra. A halálbüntetés jogát (ius gladii) egyébként még ifjabb Paczoth Ferenc nyeri el 1610-ben II. Mátyástól, s a kiváltság értelmében birtokain főbenjáró bűnökben is eljárhat.122 ’Sennyey Ferencnek Széchy Mária Margaréta grófnőtől (aki 1698-ban még él, sőt 1695-ben meghívják a pozsonyi országgyűlésre123) négy fia született, az említett István, Pongrác, Ferenc és Sándor, akik nevükben is a hatalmas 'Sennyey-örökséget viselték, s akárcsak őseik, ők is a bécsi jezsuita kollégiumba kerülnek.124 A nagytárkányi kastély, amely Ferenc és Széchy Mária Margit lakóhelye lesz, a ’Sennyeyek alatt is megőrizte hadászati funkcióját és jelentőségét, erre a 17. század második felében különösen nagy szükség volt a rendi küzdelmek és háborúk miatt. A király hívét, 'Sennyey Ferencet, aki káliói kapitány volt, éppen nagytárkányi kastélyában ölték meg a rendi felkelők, akkori nevükön a kurucok.125 A báró, aki a kállói végvár főkapitányi tisztét is elnyerte II. Ferdinándtól, éppen nagytárkányi kastélyában tartózkodott, amikor a protestáns felkelők a Ti119 Tóth 1990. 1004. sz. 120 MOL P 599 Elenchus 265., 261. pp. (Másolata: HÓM NA 6989) 121 Lőj da 1915. 90. p. 122 MOL P 599 Elenchus 290., 168. pp. (Másolata: HÓM NA 6989) 123 MOL P 599 Elenchus 348. p. (Másolata: HÓM NA 6989) 124 Lojda 1915. 90. p. 125 Borovszky (szerk.) 1905. 401. p. 79
