Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században

nevelést kap a bécsi és az ingolstadti jezsuita iskolában.107 A katolikus fiúból császárhű férfit neveltek, királyi tanácsos, szatmári kapitány, sőt kamarás lesz belőle, s így „tör be" a középkori Tárkányi-jószágba, mégpedig házasodás révén, az 1620-as évek közepén elveszi ugyanis a Leleszre temetett nagylucsei Dóczy András özvegyét, Paczoth Juditot, aki a Tárkányi-vagyon lányági részének örököse. Mľg az alispánságig emelkedett Tárkányiak megmaradtak a középnemesi státusban, címük végig „egregius", vagyis „vitézlő" maradt, a ’Sennyeyekkel a nagyságos (magnificus) címmel illetett s a 17. századtól már örökös főrendiséggel bíró arisztokrata család került a tárkányi birtok uraságába. ’Sennyey Sándor, Paczoth Judit férje császári és királyi kamarásként a Habsburg uralkodó követe volt Bethlen udvarában. Amikor a fejedelem özvegyét és utódját, Brandenburgi Katalint megfosztották uralmától, kincseit a nagytárkányi vár birtokosának őrizetére bízták, s a hazájába visszatérő brandenburgi hercegnő 1630-ban a tárkányi kastélyban vette át ingóságait ’Sennyey Sándortól.108 A házaspárt nem sokkal egybekelésük után az uralkodó is megerősíti a tárkányi uradalomban, Kissennyei ’Sennyey Sándor aranysarkantyús vitéz, kamarás, királyi tanácsos és felesége, böki Paczoth Judit, gyarmati Balassa Anna lánya ugyanis 1629-ben adományt szerez a nagytárkányi kastély és a hozzá tartozó részjószágok - Nagytárkány, Leányvár, Sárkány, Láca, Perbenyik, Dobra, Bély és a bélyi kúria, Dámóc, Karád, Kaponya, Nagy- és Kisagárd, Szentes, Zétény, Véke, Kisrozvágy, Ladmóc, Szomotor, Helmec, Abaháza, Kerektó, Kisráska, Besenyő, Eszenke a Latorcán puszta kőmalmával, a szőlőskei Bodrog-rév, Hupka-Helmec/Helmecke Zemplén megyében, Szaláncka, Nádaska Abaúj megyében, Komoróc Szabolcsban, Sukó, Kalnik, Bisztra, Patkanóc, Medvefalva, Gajdos, Balasóc vagy Balázsvágása, Csopocka, Újfalu Ung vármegyében, Benediki, Dávidháza Bereg megyében és a Hont megyei Zétény - birtoklására. A királyi donáció szerint a birtokok néhai ifjabb Paczoth Ferenc magszakadása miatt sem háramlanak az uralkodóra, hanem azokat is nővére s ennek férje, ’Sennyey Sándor örökli.109 A házaspárt 1630-ban be is iktatják a tetemes birtokvagyonba.110

Míg a Tárkányi fiúörökösök Battyánban rendezik be központjukat, Nagytárkány egyre inkább a Paczoth-’Sennyey rezidencia helyszíne lesz. A két birtokközpont és rezidencia, a battyáni és tárkányi kastély kiépítése is minden bizonnyal összefüggött a Tárkányiak és Paczoth Ferenc, majd a ’Sennyeyek birtokosztályával. Amikor Tárkányi István 1654-ben adományt szerez birtokaira az uralkodótól, a nagytárkányi kastélyt nem is említi az adomány, feltehetően azért, mert az a ’Sennyeyeké, míg Battyán és Nagytárkány falvakon fele-fele arányban osztoztak.111

107 Lojda 1915. 90. p.

108 Siska 2005.

109 II. Ferdinand, Bées, 1629. márc. 24. MOL A 57 7. köt. 836-837. pp., Királyi Könyvek CDROM. I. 7.483. sz„ MOL P 599 Elenchus 348. p. (Másolata: HÓM NA 6989)

110 MOL P 599 Elenchus 348. p. (Másolata: HÓM NA 6989)

111 II. Ferdinánd, 1654. nov. 14. MOL A 57 11. köt. 122-124. pp., Királyi Könyvek CD-ROM. I. 11.56. sz.

77