Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
tallért ajánlottak fel, Tárkányi Istvánt és Barkóczy Lászlót küldte. Tárkányi Istvánt 1633-ban is alispánnak választják, s másodmagával őt küldik a soproni országgyűlésre is.78 A két férfi rokonságban volt, hiszen szalai Barkóczy László (született 1601-ben), akit 1628-ban választanak zempléni alispánnak, fia volt rosályi Kun Annának, aki másodszor Tárkányi Istvánhoz megy nőül.79 Kun Anna második férje birtokos lett felesége vagyonában is, Tárkányi István halála után Sáros vármegye összeírja azokat a Sáros megyei birtokokat, melyeket Tárkányi és felesége közösen szerzett: puszta telek a rozsályi várban, Plavnica falu és Darócon egy nemes kúria.80 Tárkányi István nevéhez fűződik az új battyáni rezidencia kiépítése is. Nem tudjuk biztosan, mi késztethette arra, hogy a nagytárkányi várkastély helyett a battyáni kastélyba tegye át székhelyét, mivel a család levéltára a ’Sennyey-levéltárjó részének pusztulása miatt nem maradt fent. Feltételezzük, hogy birtokosztály nyomán lett újabb központja és rezidenciája a családnak, mfg a nagytárkányi vár Tárkányi Fruzsina és férje, Vékey Ferenc rezidenciája volt a 16. század második felében, így a lányági örökösöknek jutott, az uradalom másik földesúri udvarháza, a battyáni kastély a fiág rezidenciája lett még akkor is, ha a tárkányi kastélyban és a faluban nem mondtak le részjószágukról. A Tárkányi család reprezentációjának központja egyre inkább a battyáni kastély lesz, talán modernebb, lakályosabb, elegánsabb épülete, biztonságosabb volta miatt is tették meg fő rezidenciájuknak a Tárkányiak. A kastély presztízst közvetítő funkcióját erősítette, hogy kápolnája a birtokosok halotti reprezentációjának is helyszíne lett. A magyar művészet- és művelődéstörténet kiemelkedő alkotása, a rozsályi Kun-epitáfium, amely Tárkányi-epitáfiumként is ismeretes (1. kép), talán azonos azzal a halotti táblával, amelyet a battyáni kastély kápolnájának leltárában vettek fel.81 A leltár, melyet 1674. április 10-én készített Pothurnyai Boldizsár, a Szepesi Kamara adószedője és Pethő János harmincados és káliói postamester, a kápolna falán említ egy epitáfiumot, valamint Tárkányi István és neje arcképét, amely szintén lehet halotti emlék is. A Tárkányi család két fekete temetési zászlaja azonban, amely a boltozatról függött le a kastélykápolnában, nem hagy kétséget afelől, hogy a 17. század első felében 78 Szirmay 1804. 158., 167. pp. 79 Koroknay 2001. 416-417. pp. 80 MÓL UeC 147/277. UetC CD-ROM 81 Inventarium castelli Bothany [...] Inventatio aedificiorum castetii ad plagam Orientalem exstructo et rerum in eisdem locatorum. Capella a fundamentis insignis aedificii est structa ac ab intus imaginibus et diversis picturis condecorata. In qua altaria Sanctae Crucis inauratum et depictum [...] Epitaphium inauratum parieti affixum. Imago pieta Cruciferi parieti affixa No 1. Vexilla exequialia duo inaurata nigra Familiae Tarkanyensis f ornici apensa No 2. [...] Imago Stephani Tarkany et uxoris eius parieti affixa No 1. [A battyáni kastély leltára. A kastély keleti oldalán levő épületek és bennük elhelyezett ingóságok leltára. A kápolnát a jeles épület részeként emelték, és belül képekkel és különféle festményekkel díszítették. A kápolnában van a festett, aranyozott Szent Kereszt-oltár. Aranyozott epitáfium a falra szögezve. Festett feszület a falra erősítve - 1 db. A Tárkányi család két aranyozott halotti zászlaja a mennyezetről függesztve - 2 db. Tárkányi István és felesége képe a falra erősítve - 1 db.] 1674. ápr. 10. MÓL UeC7/31 70
