Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
A nagytárkányi kastélyt egyébként többször nevezik várnak (latinul: castrum) is, bár korántsem volt a várakhoz hasonló erődítéssel ellátva, igaz, a végvárakhoz hasonlóan a nagytárkányi várhoz is rendel ingyenmunkát a vármegye. 1561- ben Zemplén vármegye statútumot hoz, hogy minden zempléni jobbágy(porta) 1 Ft büntetés terhe mellett köteles a tárkányi várkastély (castellum) építésére és erődítésére 1 jobbágyot küldeni.66 A tárkányi várba is királyi katonaságot raktak a 16. század második felében. 1562-ben például egy jobbágy, Orosz Mihály (feltehetően ruszin származású, hiszen őket nevezték oroszoknak a korban) kíván Bélybe, Vékey Ferenc földesúr falujába átköltözni, végül azonban a tárkányi vár királyi puskás gyalogos katonái közé áll. Ugyanekkor Bély faluból Orosz Lőrinc jobbágy Tárkányban van a királyi gyalogpuskás katonák között, s ezért a vármegye joghatósága és a földesúri hatalom sem vonatkozik rá.67 A várkastélyban börtön is volt, melyet nemcsak katonai célokra vettek igénybe, Vékey Ferenc például ide záratta elfogott jobbágyát.68 A várkapitány mint földesúr parancsnoksága alatti kisszámú katonaság és tisztjei a katonai feladatokon túl a földesúri hatalom szolgálatát is ellátták. 1560-ban Bakay Bálint lovastiszt a tárkányi várból 5 gyalogpuskás katonát (Tóth Ambrust, Gyűri János, Gácsos Gáspárt, Szabó Demetert és Kathy Pétert) küldött Agárdy Miklós és felesége, Bábonyi Katalin házára.69 1559-ben Szennyessy Mátyás nemes szolgált a tárkányi várban, innen támadt Serédy Gáspár falvaira, Szerdahelyre és Kiskövesdre, s ott katonáival elrabolta a jobbágyok értékeit (élelmet, öltözetet, szövetet).70 2. A Tárkányiak birtoklása a 17. század első felében A 17. század legvégén, 1598-ban az állami adólistán csak két birtokost tüntetnek fel: Paczoth Ferencet (Tárkányi Fruzsina unokájának, Palugyay Erzsébetnek özvegyét) és Tárkányi János (Tárkányi Gáspár fia, Bacskayné Tárkányi Erzsébet fivére) özvegyét.71 A Tárkányi és a Paczoth család többszörösen összefonódik a családfán: Tárkányi János Paczoth Borbálát vette nőül, aki 1584-ben már özvegy,72 s 1594-ben fiai, István és Ferenc nevében alkuszik a Tárkányi-örökségre.73 Paczoth Borbála és Ferenc testvérek voltak, szüleik Paczoth János és Pothurnyay Borbála, akiknek örökségén 1583-ban osztoznak meg számos testvérükkel és apjuk második feleségével, Bánffy Klárával.74 Tárkányi János és Paczoth Borbá-66 Tóth 2001. 1317, sz, 67 Tóth 2001. 2296-2299. sz. 68 Tóth 1990. 548. sz. 69 Tóth 1990. 1019. sz. 70 Tóth 1990. 377. sz. 71 Dávid 2001. 642., 650. pp. 72 MOL P 599 Elenchus 195. p. (Másolata: HÓM NA 6989) 73 Nagy 1857-1868. XI. köt. 53-54. pp., Koroknay 2001. 416. p. 74 MOL P 599 Elenchus 174. p. (Másolata: HÓM NA 6989) 68
