Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
la fiai és nagybátyjuk, Paczoth Ferenc személyében a család két ága, a fiág és nőág osztozik a bodrogközi falvakon, mégpedig közel egyenlő részben. Nagytárkány 17. század elején birtokosai, az 1584 körül meghalt Tárkányi János és a férjét jóval túlélt Paczoth Borbála fiai: Ferenc és István továbbra is a vármegyei elithez tartoztak, mindketten Zemplén megye legfontosabb hivatalait viselték, István még a tizenöt éves háború időszakának zavaros erdélyi politikájában és harcaiban is részt vett. Nagytárkányi Tárkányi Ferencet 1609. november 9-én ungvári várában iktatta be alispáni hivatalába Flomonnai Drugeth Bálint zempléni főispán. A nap ezért lett nevezetes a vármegye történetében, mert a 32 éves Flomonnai ezen napon halt meg váratlanul. Nemcsak az alispánságot nyerte el, hanem Zemplén nemesei országgyűlési követté is választották, 1613-ban vehéci Báncsy Ferenccel képviselte Zemplént az országgyűlésen. Még tartott az országgyűlés, amikor a török hatalom tatár serege, megszegve a zsitvatoroki békét, megtámadta Zemplént, főként a Hegyalját, óriási pusztítást okozva a lakosságnak. A vármegye 1614-ben a török ellen saját hadat szerelt fel, s a Sátoraljaújhelyen összegyűlt sereg lovas hadának vezérévé Tárkányi Ferencet nevezték ki.75 Ferenc fivére, Tárkányi István szintén bekerült a vármegye tisztikarába, de előbb katonaként több csatában és hadjáratban is részt vett. 1599-ben az erdélyi vajdaságra jutott Vitéz Mihály oldalán alparancsnokként harcol Báthori András bíborossal, később pedig Giorgio Basta császári kormányzóval szemben. Az 1601. évi goroszlói csatában lovaskapitányként meg is sebesül, feltehetően a csatavesztést követően tér vissza Zemplénbe, de itt is folytatja katonai karrierjét, 1614-ben a zempléni nemesi felkelők kapitánya.76 1620-ban assessor, vagyis Zemplén vármegye törvényszéki ülnöke, amikor Buttykay István alispánnal Zólyomba, a Bethlen Gábor által összehívott gyűlésre küldi a vármegye. Tárkányi István presztízsére vall, hogy a Bethlen és II. Ferdinánd közötti béketárgyalásokra kiküldött vármegyei biztosok között a két főúr, Alaghy Menyhért és Rákóczi Pál mellett Tárkányi István a harmadik megbízott. 1621-ben már alispán, s ilyen minőségében vesz részt a Bethlen által Eperjesre összehívott országgyűlésen, de ő képviselte Zemplént Bethlen királlyá koronázásán is, ekkor még a vármegye pecsétjét is rábízták.77 Ezzel Tárkányi István vármegyei hivatalviselőként az országos politika intézésébe is bekerült, hiszen részese volt azoknak a tárgyalásoknak és eseményeknek, amelyek következtében a nikolsburgi béke értelmében Zemplén s másik hat felső-magyarországi vármegye 1622-től élete végéig Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralma alá került. A vármegye Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin Kassán, fényes külsőségek között tartott esküvőjére, amelyre Zemplén nemesei 216 magyar forintot, a vármegye adózói pedig 40 ökröt, 400 tyúkot, 200 libát, 100 icce vajat, 25 icce mézet, 500 tojást, 300 köböl zabot, 100 szekér szénát, 24 hordó bort és 100 75 Szirmay 1804. 136., 141-142. pp. 76 Koroknay 2001. 117. p. 77 Szirmay 1804. 151-152. pp. 69
