Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához
I) Posta Posta 1920-tól működik a faluban. m) Kolónia A Bély felé menő úton a községtől különálló részen 1928-ban megépítették a kolóniát a légionisták és családtagjaik számára. Az előtte való évben készült el a csendőrségi kaszárnya. n) Lakóházak A helyi társadalom szempontjából ugyancsak közösségi színterek a lakóházak. A külön telkeken álló lakóházak általában egy családnak adnak otthont, ami a 20. században (különösen az elején) általában három generációt jelentett. Az újkorban (18-19. század) azonban a telkeken több család is élt, noha ez nem volt általános. Elsősorban gazdasági kényszer és a társadalmi helyzet vitte más telkére, házába a házatlan zsellér, szegény családokat. Nagytárkány lakói Nagytárkány lakóinak népességi összetételének fejlődését külön fejezetben olvashatják részletesen.5 Itt csak a legfontosabbakra koncentrálunk, arra, ami az általunk végzett sajátos vizsgálat eredményeinek értelmezéséhez szükséges. Nagytárkány 1848-ig jobbágyközség, földesurai vannak. A 18. század utolsó negyedében (1784. évi összeírás) a helyi társadalmat többségében a jobbágyok alkotják, de majd annyian vannak a zsellérek. A nemesek száma feleannyi, mint a zselléreké. Egy évszázad múlva (1869), túl a jobbágyfelszabadításon, nő a földnélküliek száma. Már a lakosság közel fele földnélküli (napszámos, szolga, cseléd, pásztor), 1/3-a rendelkezik saját tulajdonú földdel. Csak egy nagybirtokos van. Az iparosok, értelmiségiek és kereskedők együtt a település lakosságának 1/5-ét teszik ki nagyjából azonos arányban (6-7%).6 A 19-20. század fordulójára a népesség számának növekedésével a szegénység aránya is nő, amiből kiutat sokan az amerikai kivándorlásban találtak. A 18-19. századi adatok azt mutatják, hogy betelepülés is van a faluba. A 19. század második felében (1869) Nagytárkány lakosságának mindössze 64%a helybeli születésű, a többi első generációs betelepülő. A többség azonban (az összlakosság közel egynegyede) közeli tájakról (Bodrogköz, Zemplén) érkezett. Bár nagyságrendben jóval kisebb, de mégis figyelemre méltó az Ungból (3,6%) és Szabolcsból érkezők (2,9%) aránya. Megjegyezzük, hogy a Nagytárkánnyal szomszédos Kistárkányról is közel ennyien (2,7%) települnek ekkor át. Ugyan5 Lásd a kötetben Tamás Edit tanulmányát! 6 Lásd a kötetben Tamás Edit tanulmányát! (7. tábla alapján összesítés Ö.J.) 486
