Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához
csak jelentős a szomszédos Bély és Zemplénagárd kibocsátása. Közel ennyien cserélték fel a lakhelyüket Leányvárról és Kisvárdáról. Szórványos beköltözés van még Bereg, Abaúj, Sáros, Borsod, Ugocsa megyékből és előfordulnak távoli megyék, Erdély és külföld (Karintia, Bécs) is.7 Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a helyi társadalom képét formáló külső hatások, a kultúrát alakító folyamatok megértéséhez, ezt a migrációs folyamatot más oldalról is be kell mutatnunk. A vallási megoszlás alakulásának adatai segítenek ebben. A fentiekben már írtunk arról, hogy a római katolikus vallást a 16-17. században tömegesen cserélték át a lutheránus, majd a kálvini hitre. 1700-ban Lelesz, Helmec, Zétény és Battyán római katolikus közössége maradt meg. Bodrogköz többi települése reformált: Agárd, Alsóberecki, Bacska, Bodrogszög, Bodrogszerdahely, Boly, Kaponya, Karád, Luka, Nagygéres, Nagykövesd, Nagytárkány, Őrös, Perbenyik, Rad, Riese, Rozvágy, Szinyér, Vajdácska. A rekatolizáció hatására azonban elindul egy ellentétes folyamat. A reformátusság a 19. század közepén a korábban kálvinistaként nyilvántartott falvakban alig haladja meg a lakosok felét (55,92%), míg a katolikus plébániát folyamatosan fenntartott községekben is a település lakóinak közel egynegyede (24,94%) református, egyhatoda görög katolikus (17,45%).8 Az 1700-as összeírásban nem szereplő települések szempontjából fontos, hogy a környéken Kistárkány és Ágcsernő reformátusnak számít. (Kistárkányban a reformátusok aránya 69,83%, Ágcsernyőben 70,36%). Összességében a reformátusok túlsúlya a Bodrogköz falvaiban mérséklődő folyamatot mutat a 19. században, illetve bizonyos településeken koncentrálódik. Az izraelitákat leszámítva színtiszta református falu Karád (98,93%), meghaladja a falu lakosságának háromegyedét a reformátusság Riese (87,83%), Luka (85,80%) és Nagygéres (84,15%) községben. Felénél több református lakossága van Ágcsernyőnek (70,36%), Kistárkánynak (69,83%), Bodrogszögnek (64,79), Nagykövesdnek (62,23%), Perbenyiknek (61,67%), Helmecnek (56,75%), Bácskának (55,17), Vajdácskának (53,08%). A római katolikusok szinte teljes egészében megőrizték homogén közösségüket Leleszben (96,96%) és Radban (95,78%). Nagytárkányban a lakosság fele római katolikus ekkor (50,42%). Ennél több még a római katolikus Zétényben (95,88%), Bottyánban (59,52%) és Őrösben (58,81%). A bemutatott településeken a 19. század közepén megjelent a görög katolikus vallást követők csoportja is. Bodrogmezőt szinte színtisztán ennek tarthatjuk (98%), hiszen csak néhány izraelita (2%) színesíti a képet. A lakosság felét azonban máshol nem éri el. Megközelíti viszont ezt az értéket Bély (48,82%) és Agárd (47,82%). Túlsúlyban vannak még Bodrogszerdahelyen (39,96%), Bolyban (36,65%). Nagytárkány lakosságának egynegyede görög katolikus ekkor (25,13%). A térségben ekkor még nincs számottevő evangélikus közösség. Jelentősebb azonban az izraeliták száma. A legmagasabb az arányuk Kaponyán (22,09%), Nagytárkányban 8,38%. 7 Lásd a kötetben Tamás Edit tanulmányát! (5. tábla alapján összesítés Ö.J.) 8 A 19. század közepére vonatkozó elemzést Fényes Elek statisztikája alapján végeztük el (Fényes 1851). 487
