Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához
f) Magazin (sóraktár) A Magazin évszázadokon át sóraktárként funkcionált, majd dohánybeváltónak használták. A sót Máramarosból és Szlatina vidékéről tutajokon úsztatva szállították a Tiszán. Az I. Rákóczi György által építtetett objektumot kibővítették, más részét 1910-ben lebontották és helyébe újat építettek. A lakosok ma is régi és új raktárként emlegetik ezeket az épületeket. g) Malom Nagytárkánynak 1900-ig két szárazmalma volt. Kistárkányban két szárazmalom, egy szélmalom, egy vízimalom volt. Később az öreg malmokat felváltotta a gőzmalom. Az öreg malmok lisztjéből készült kenyeret jobban kedvelték, mert a nagyobb sikértartalomtól ízletesebb volt. A népdal is őrzi a malmok emlékét: „Ha megőrte a szélmalom kepés keresményem Molnár leány házát nézem, legyen feleségem Hogy jól lakjak túrós haluskával,/ mint egy báró (gróf) A csiga-bigával,/ mint egy prépost vajas pogácsával. ” (Petrik 1958, 7) h) Községi kovácsműhely A községi kovácsműhely a falu szélén a Kis-út nyugati végénél volt. 1840 karácsony vigíliáján itt akarta áttörni a gátat a Tisza, de sikerült megvédeni. i) Iskola Az oktatás szorosan kapcsolódott az előző századokban az egyházhoz. így a katolikus gyerekek Nagytárkányba, a reformátusok Kistárkányba jártak iskolába 1908-ig. Ezután a reformátusok is építettek iskolát, amelyben a 21 század elején (1982-től) óvoda és könyvtár működik. Az új községi iskola a Füzesi-dűlőn épült fel 1964-ben. Az iskolákról, az oktatásról azonban részletesebben másik fejezetben olvashatnak. j) Kuglizó A szabadidő eltöltését szolgáló kuglizót 1987-ben építették. Ma is igen kedvelik és különösen férfiak látogatják. k) Községháza A falu közepén állt régi községháza helyett az 1970-es években felépült új kultúrotthonban nyert elhelyezést az elöljáróság (1975). Ma is itt ülésezik a képviselő-testület, és itt van a polgármesteri hivatal. 485