Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Sz. Tóth Judit: Jeles napi szokások és hiedelmek
rányt, virágot és díszes, hímzett kendővel, a pászkatakaróval letakarták. Ezek az ünnepi textilek a családban öröklődtek, található köztük háziszőttes szedett mintával, keresztszemes, szálhúzásos-vagdalásos, fehérhímzéses díszítésű. Van köztük vallási jelképeket ábrázoló, „Feltámadt Krisztus” feliratú is. A papnak és a harangozónak ilyenkor vittek családonként egy-egy (nyers díszítésén) tojást ajándékba. Ezt a tojást a kosár tetejére tették, és még a szertartás előtt a harangozó szedte össze. A kosár fenekére azonban régen is, most is tesznek be olyan dolgokat, amelyeket a szentelés által különleges erővel szeretnének felruházni. Ez történhet mások tudta nélkül, vagy másnak a tanácsára. A megszentelt mák a boszorkányok távol tartására szolgált. „Hát hogyne, meg szokták hinteni vele az istállónak az elejét, ha kétajtós volt, akkor mind a két ajtó előtt, hogy a boszorkány ne tudjon bemenni az istállóba. Mer ugye fel kell szedni azt a mákszemet. Húsvétkor hazavitte és megszórta. ” Gyufát azért szenteltettek, hogy az utolsó ítélet napján a szentelt gyertyát legyen mivel meggyújtani. A húsvéti kalácsot, pászkát hagyományosan készítik, az idősek gyakran megsütik gyermekük, unokájuk családja számára. Fontosnak tartják a hagyományos formát: alakja kerek, tetején körben fonott tésztával díszítve, középen általában hajlított szárú kereszt van. Az ételeket ma kis kosárban, kis mennyiségben viszik. Ha több kalácsot sütnek, csak egyet szenteltetnek meg. (A locsolókat másikból kínálják.) A pászkaszentelésről hazaérve háromszor nyitják meg az ajtót és háromszor köszönnek:- Feltámadt Krisztus! - Valóban feltámadt. A szobában a kosarat a szentelt étellel a gazdasszony háromszor hozzáérinti az ünnepi asztalhoz, miközben ismétlik: „Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt.” Minden szentelt ételt felszeletelnek, harapásnyi apró darabokra. A család minden tagja eszik mindenből egy falatot, először a tormát pászkával, aztán a többit, sárga túrót, tojást, kolbászt, sonkát. Végül egy korty bort. Ezután következik az ebéd, (régen „csak" húsleves, főtt hús, töltelék), majd újra a szentelt ételeket fogyasztják. Az idősek háztartásában ez ma is így van. A második nap étrendje nem volt kötött. A húsvéti ételek között szerepelt a kemencében sült bárány, sült borjúcomb. Ma sült kacsa, rántott szelet egyaránt szerepel az étlapon, sokféle édes, krémeš süteménnyel. A maradékot, morzsát, csontot, tojáshéjat nem szabadott kidobni, ezeket elégették. Öntözködés. A fiúgyermekek húsvéthétfő reggelén jártak öntözködni, de a szokás lényege inkább az ünnep köszöntése volt számukra. Gyakran igen hosszú, az ünnep történetét a Biblia leírása alapján rímbe szedett verseket „szavaltak” vagy locsolóverseket mondtak. Jutalmul piros tojást, később csoki- vagy cukortojást és pénzt kaptak. A vöröshagyma héjával, beáztatott krepp-papírral egyszínű tojásokat festettek, a mintázásnak vagy más díszítésnek nem volt hagyománya. A legények, házasemberek nem verseltek, vízzel öntözködtek. A lányok, háziasszonyok behívták az első házba, s ott megvendégelték őket. Többen jártak 403
