Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Viga Gyula - Viszóczky Ilona: A hagyományos gazdálkodás jellemzői és változásai

az 1938. évi összeírás néhány fontos adatát mutatjuk be a fentebb leírtak érzékeltetésére.

Földbirtokok száma és területe (1938):3

Összes birtokos: 229 Földterület: 2.207 kh (1.270 ha)

1 kh-nál kisebb, földes: 12 (8 kh) földtelen: 66 (15 kh)

1-5 kh, földes: 69 (179 kh) földtelen: 1 (3 kh)

5-10 kh, 42 (296 kh)

10-20 kh, 16 (207 kh)

20-50 kh, 18 (687 kh)

50-100 kh, 2 (116 kh)

100-500 kh, 3 (696 kh)

A főfoglalkozású földbirtokosok megoszlása a birtokolt földterület arányában a következő képet mutatta:4

Összes: 155 fő 100 hold fölött: 1 50-100 hold: - 20-50 hold: 8 10-20 hold: 19 5-10 hold: 33 1-5 hold: 52 1 kh alatt: 42

A fenti adatok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy Nagytárkány paraszti társadalmában a kisparaszti és az életképtelen parcellán gazdálkodó vagy földtelen zsellérréteg létszáma volt a meghatározó. (Csak súlyosbította a helyzetet, ha figyelembe vesszük, hogy 1938-ban az 597 kereső közül 483 - vagyis több mint 80% - még őstermelő volt.5) A tárkányiak véleménye szerint egy átlagos család önfenntartását és lassú gazdasági haladását egy 20 köblös (1 magyar hold, 1200 négyszögöl) földterület tudta biztosítani, ez keveseknek állt rendelkezésére. A tehetősebb parasztok földje is széttagoltan, több darabban volt, ami erősen kihatott a hasznosítás lehetőségeire is. Mindez befolyásolta a gazdálkodás stratégiájának egészét is: jószerével nincs egységes modellje a tárkányi paraszti üzemek szervezetének. Az állattartás és a földművelés összhang3 Magyar Statisztikai Közlemények 108, 182-183. p.

4 Magyar Statisztikai Közlemények 108, 144-145. p.

5 Magyar Statisztikai Közlemények 108, 108. p.

294