Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
mányzat mellett a Csemadok helyi szervezete. Az I. évfolyam 1. számában a polgármester így indokolja a lap megjelentetését: „Önök egy induló lap első számát tartják kezükben. Lehet, hogy többen meglepőnek találják az ötletet, hogy itt - az ország végében levő községben -, Nagytárkányban újságot adjanak ki, amikor a lapterjesztők különféle országos, regionális napilapokat, heti és havi folyóiratokat kínálnak. A hazai lapokon kívül beszerezhetők a különböző külföldi lapok, a TV és a rádió csatornáin keresztül eljut hozzánk a világ minden tájáról a legfrissebb híradás; ezek után megkérdezhetik: miért van hát szükség egy helyi lapra? A válasz egyszerű. A nagy országos és regionális lapok nem, vagy nem eleget foglalkoznak a helyi problémákkal, eseményekkel. Egy kis közösség lakóit pedig elsősorban a helyi dolgok érdeklik... Szeretnénk e lapon keresztül megszólítani, tájékoztatni községünk polgárait mindennapi gondjainkról, problémáinkról, ugyanakkor bevonni őket apró vagy nagyobb örömeinkbe, sikereinkbe. Természetesen nemcsak a határozatainkat és rendeleteinket akarjuk publikálni, hanem a község legfontosabb eseményeit, történéseit, vidám és szomorú mozzanatait is. Amint lapunk tartalmából láthatják, sok mindennel akarunk foglalkozni. Olvashatnak az iskoláról, az egyházak életéről, kultúráról és sportról, helytörténetekről, népszokásokról és nem utolsó sorban megismerhetik falunk életét közelebbről... Ne feledjék, az utókor lesz hálás azért, hogy részletesen megismerheti ősei életét, múltját." A Visszhang tudatosan vagy önkéntelenül, de történelmet ír, amikor a jelen történéseit jegyzi az utókornak. Szándéka rokonítható a Nagytárkányi Falukrónikával, s már ez a két maradandó alkotás is kiemeli Nagytákányt a környék vagy az egész régió hasonló nagyságú települései közül. Színesíti a falu kulturális kínálatát a volt sóház és a dohánybeváltó („magazin”) épületeiben létrehozott kis múzeumi gyűjtemény, ahol egy magánvállalkozó, Fuksz Sándor az egykori sótiszti irodát rekonstruálta, valamint helytörténeti kiállítást és népművészeti anyagot mutat be. 2005 júniusában felavatták Nagytárkányban Ferencz György szobrászművész maradandó értékű köztéri szobrát Trianon emlékezetére. Szép, ünnepélyes eseménye a falu kulturális életének az újévi koncert a római katolikus templomban. 2005-ben már negyedik alkalommal rendezték meg a helyi önkormányzat, a Csemadok helyi szervezete és a római katolikus egyház közreműködésével. Ebben az évben felléptek: Nagy Lívia, a Miskolci Nemzeti Színház magán-operaénekese, Márton Zsolt Barna, a marosvásárhelyi filharmónia tagja, a törökbálinti Lendvai Károly Férfikórus és a nagytárkányi Tisza Népdalkor. A Csemadok kulturális missziója Csehszlovákiában 1945-ben a „felszabadulással" a magyarságot kollektív büntetéssel sújtották: csaknem valamennyi tagját megfosztották csehszlovák állampolgárságától, aminek következtében a magyarok nem vehettek részt a közügyek intézésében, nem választhattak és nem voltak választhatók, elvesztették állásukat előbb mint állami és közalkalmazottak, majd mint magánalkalmazot-260
