Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
Az 1960-as évek elejétől megjelennek a faluban az első tévékészülékek, 1965-ben 212, 1970-ben 308, 1984-ben már 426 db van belőlük, utóbbi évben már színes képernyőjűek is. Rádióból 1945-ben 4 db van a faluban, 1965- ben 295, 1970-ben 405. A társas művelődési alkalmak száma ennek következtében csökken, a táncos-zenés összejöveteleket (bálokat, discókat, klubrendezvényeket) inkább csak a fiatalok látogatják. A Metropol könnyűzenei együttes 1973-tól színesíti a szórakoztatást, ugyanebben az évben cukrászda nyílik a faluban. A zenés-táncos mulatságokat, a szilveszteri bálokat az 1968-ban épült vendéglő nagytermében, a szülői bálokat az iskola tornatermében tartják ebben az időben. A mulatságokon általában cigányzenekar játszik még az 1960-as években is. Az 1970-es években Január Február Március 8. Március 28. Május 1. Május 9. Június 1. Augusztus Szeptember 1. Október 6. Október 28. Október November November 7. November 24. egy év visszatérő rendezvényei: Újévi koncert az iskolában a „Februári Győzelem’’ hónapja Nemzetközi Nőnap Tanítók Napja Lampionos felvonulás május 1. előestéjén, tömeges felvonulás május 1-jén Csehszlovákia felszabadulásának évfordulóján lampionos felvonulás, tábortűz, a bélyi katonaság bemutatói (pl. rakétakilövés) Nemzetközi Gyermeknap A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója Az iskolás tanulók ünnepélyes fogadása A Néphadsereg Napja Csehszlovákia függetlenségének kikiáltása Nyugdíjasok köszöntése Csehszlovák-Szovjet Barátság Flónapja A Nagy Október Szocialista Forradalom évfordulója A község felszabadulásának évfordulója. A korhangulatot jól érzékelteti, hogy „a május elsejei színes felvonuláson részt vettek a helyi cigányzenekar tagjai, kik szintén májusi és forradalmi dalokat játszva kísérték a felvonulást". A falu életében jellegzetes szerepet tölt be a hangosbemondó, melynek felújítása, minőségének javítása sokszor szerepel a községi feladattervekben. A hangosbemondón keresztül elsősorban tájékoztatják a lakosságot, olykor művelődési alkalmakról is hírt adnak, illetve könnyűzenét sugároznak. Voltak azonban a valódi művelődéshez, az irodalomhoz, művészetekhez közelebb álló rendezvények is, így például a falukönyv 1972. évi bejegyzése szerint: „Községünkbe elég rendszeresen látogatnak el hazai, tehát csehszlovákiai magyar írók. Az iskola, illetve a Csemadok szervezet meghívására volt már községünkben Dávid Teréz írónő, Moyzes Ilona írónő, Ordódy Katalin írónő, Gyurcsó István költő, Tőzsér Árpád költő, Török Elemér költő, Gál Sándor költő és prózaíró, Cselényi László költő, Lovicsek Béla író, Dobos László író, Tolvaj Bertalan kritikus, Rácz Olivér költő és műfordító. Az ilyen összejöveteleket az iskola ebéd257
