Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
lőjében szoktunk megrendezni kultúrház hiányában.” Sok erőfeszítés után végre 1973 májusában elbontották a régi Fuchs-féle kastélyt, 1974-ben megtörtént az alapkőletétel, és 1976. december 23-án átadták az új kultúrházat. Az épületben helyet kapott a HNB (helyi nemzeti bizottság), a könyvtár, a házasságkötő terem, tanácsterem, a postahivatal és az ifjúsági klub is. Az új kultúrházban rendszeressé váltak a kézimunka-kiállítások, ennek nagy kultúrája van Nagytárkányban, de az egész Bodrogközben is. A hetvenes években már tudták fogadni Szepsiből az énekkart, Királyhelmecről a Magyar Tanítók Énekkarát (magyar, szlovák és szovjet forradalmi dalokat énekeltek), Kassáról a Thália Színházat, mellyel szerződést is kötöttek. A színház általában gyermekműsorokat és népszínműveket hozott a faluba. A művelődési háznak 1977- től függetlenített vezetője is volt. Az 1980-as évekre a pangás időszaka jellemző a művelődésben és a közéletiségben, nem csak a faluban, az egész szocialista táborban is. A falukrónikában többször előfordulnak az olyan értékelések, mondatok, mint pl.: „A kulturális élet falunkban nem a legmagasabb szintű. A helyi csoportok tevékenysége nem a legkielégftőbb.” Vagy: „Sajnálattal kell megállapítani, hogy a szovjet-baráti szervezet egész évben egy gyűlést sem volt képes összehívni. Nem működik a szervezet... Ajánlatos a falusi pártszervezetnek foglalkozni a szervezettel.” Vagy: „A párt elbeszélget a fiatalokkal a közömbösségről.” Üdítő színfolt egy-egy érdemes, tartalmas alkalom, pl. 1988-ból: „Novemberben történelmi előadásra került sor a Csemadok szervezésében. Siska József, a szerencsi Zempléni Múzeum igazgatója tartott előadást a Bodrogköz történelméről. Előadását sokan hallgatták meg. Az ő kutatásai révén jutottunk hozzá egyes adatokhoz. Az adatok a budapesti Országos Levéltárból valók. Az anyagot felkutatta Siska József múzeumigazgató. Lejegyezte Kopasz József pedagógus." Az 1990-es évek fordulójára, a rendszerváltás izgalmas, újszerű időszakára megélénkül a közművelődés is. Szabadabb a határon való átjárás, a magyarországi színészek, énekesek elsősorban népszerű műsorokkal, könnyű műfajjal járják a határ menti településeket: Halász Judit és a Bojtorján együttes, Koós János táncdalénekes, Ihos József és Bajor Imre humorista, Antal Imre konferanszié, Kovács Zsuzsa operetténekes stb. hakniműsorokkal lépnek fel, de ez is nagy élménynek számít. A 90-es évek közepére kulturális és intézményi kapcsolatok alakulnak magyarországi településekkel: pl. kiállítást rendeznek a Hollóházi Porcelángyár termékeiből, részt vesznek a határon túli kulturális fesztiválokon stb. 1999-től Nagytárkányi Kulturális Napokat (falunapokat) rendeznek, amelyek hagyományossá válnak. A falu újra visszanyerni látszik régi öntudatát: megalkotják a község szimbólumrendszerét, felavatják-megszentelik a falucímert és a zászlót. A következő falunapi rendezvények már akár egy hétig is eltartanak, kézimunka- és képzőművészeti kiállítások, zenei rendezvények, a Thália vendégszereplése, régi kismesterségek felelevenítése, gyöngyfűző és kelmefestő bemutatók, ökumenikus szertatások, hagyományőrző csoportok műsora, utcabál stb. teszik színessé a programot. Fellépnek a meghívott kultúrcsoportok Cigándról, Kis- és Nagykövesdről, Királyhelmecről. A rendezvényeket időnként a Szlovák Köztár258