Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fogas Tóth Balázs: A kivándorlás és hatása
kányból 2 férfi kiutazását, mľg 1890. december 1. és 1891. február vége között Nagytárkányból öszesen 5 fő kivándorlását jelezték. 1901-ből az éves összesítő lapon 103 nagytárkányi kivándorlóról értesülünk (Zempléni Levéltár Kivándorlási Iratok IV.B. 1406.458. doboz). Legenyei 1902-ben végzett felmérése idején Nagytárkányból 140 kivándorlót jegyzett fel, ami az akkori összlakosság 12,5%a volt (Legenyei 1903). Ugyanekkor a szomszédos Agárdról 177 fő, míg Kistárkányból 70 fő, Bélyből 78 fő vándorolt ki. A legtöbben Leleszből mentek el: 337 fő, míg a legkevesebben Kaponyáról, ahonnan csupán 6 fő vándorolt ki. Egy érdekes adattal találkozhatunk még erről az időszakról. Egy kimutatás szerint a Nagytárkányt is ellátó bélyi postahivatalon keresztül 1887-ben Amerikából 3903 Ft 40 kr érkezett (Zempléni Levéltár Kivándorlási Iratok IV.B. 1406.457. doboz). A Zempléni Levéltár 1879-1903-ig terjedő iratanyagát átnézve az egyéni útlevélkérelmek között nem találtunk nagytárkányi adatokat. Az ezután következő évekről sincsenek további adatok a Zempléni Levéltárban, fgy az országos statisztikákból tudunk csak informálódni. (Lásd 1 sz. táblázat) Az országos statisztikai összesítés szerint Zemplénből csaknem kétszer anynyi férfi vándorolt ki, mint nő: 63,2% és 36,8% (Borsos 2000, 173). A kivándorló nők aránya 1907 után növekedett, majd közvetlenül az első világháborút megelőző években hirtelen felszökött ez a mutató (Puskás 1980, 82). A nemek szerinti megoszlás tükrözi a kivándorlási folyamat állandósulását, mely jelenség mögött legtöbbször a családegyesítés szándékát találjuk. Szintén ezt támasztja alá, hogy ugyanekkor nő a gyerekek és az idős korosztály kivándorlása is. A statisztikai felmérések azt mutatják, hogy a kivándorlók jelentős százaléka a fiatal korosztályhoz tartozott. A bevándorlási hivatal Interneten elérhető részleges adatai alapján 16 éves kortól 42 éves korig szóródik a nagytárkányi munkavállaló kivándorlók életkora (www.ellisisland.org). A kinti munkavállalás célja a fiatalok esetében a házasélet megalapozása, az itthoni egzisztencia megteremtése volt, amely történhetett a házasságkötés előtt vagy fiatal házasként, közvetlenül utána is. A házasélet előtt nemcsak legények, hanem kb. a 16 éves korukat betöltött lányok is utaztak a tengerentúlra, hasonló céllal. Nehéz életet vállaltak az Amerikát megjárt lányok, mivel a nagylányságuk korát már nem szabadon, hanem kemény munkával töltötték, és ha a házasságkötés után a férjük újból kiment, akkor egyedül maradtak a gyerekekkel és a földdel. Egy ilyen sorsot megélt asszony ekképpen figyelmeztette a lányát: „Anyám azt mondta, hogy azt a kenyeret, amit ő evett, meg ne kóstoljam, mert se fiatalasszony nem volt, se lány nem volt, mert hát a férje alig volt itt vele, elment" (Adatközlő 6). A családfő - akár a házasságkötés után rövid idővel - útnak indult, meg sem várva az első gyermek megszületését, vagy majd hazatérve a további gyermekek születése után is egy-két hónappal elutazott, és sokszor a gyerekek évekig nem is látták édesapjukat. Előfordult az is, hogy nemcsak az apja, hanem az anyja is itthon hagyta a gyermekét a nagymamára vagy testvérre, unokatestvérre. „A szükség törvényt bont” - summázták a régiek. 203
