Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
Nagytárkányban, aki a neve után ítélve a nagytárkányi leányegyház falujából származott. Bélyi nemesember volt, s amikor Felső-Magyarország Thököly Imre és hívei uralma alá került, Erdélybe szökött, visszatérvén azonban hiába ásta ki a nagytárkányi templomba elrejtett armálisát, az már használhatatlan volt.185 A szomszédos Kistárkány is anyaegyház a 17. században, ennek filiája Csernyő és Maráza.186 A 16. század vége óta a zempléni egyházmegyében elkülönültek a főként szlovák nyelvű evangélikusok és a református vallású magyarok. A lutheránus gyülekezetek igazgatásával 1596-tól a varannói szlovák lelkészt bízták meg.187 Nagytárkányban a hívek a református templomba jártak, a közeli Battyánban azonban az evangélikus híveké volt az istenháza. A Tárkányi-birtokon is volt szándék arra, hogy a különböző felekezetek együtt használják a templomokat. 1648-ban református lelkészek, köztük a sárospataki kálvinista pap kérik Tárkányi Istvánt, hogy engedélyezze nekik, hogy a battyáni (minden bizonnyal evangélikus) templomból eltávolítsák a reformátusokat sértő feszületet és oltárt, s ezután felváltva - „alternative” - használhassák a templomot az evangélikusokkal.188 A battyáni templom azonban az evangélikusoké marad, s minden bizonnyal az uradalom többi faluja, így Nagytárkány lutheránus lakosai is idejártak, hogy hitüket gyakorolják, de a helyi reformátusok is használhatták. Az Abaúj megyei Kalsa, a füzéri uradalom faluja 1674. évi összeírása szerint Tárkányi István itteni vagyonát egykor a battyáni ágostai-helvét evangélikus templomra hagyományozta.189 Nagytárkányban a kastély urai földesurakként nagyrészt református vallású falu kegyurai maradtak. A református egyház 17. század első harmadában tartott egyházlátogatása igazolja, hogy a kegyúrnak még akkor is kötelessége volt faluja egyházát támogatni, ha más valláson volt, mint jobbágyai. Az 1620-as években a jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a „Patróna őnagysága", vagyis a kegyúrnő (feltehetően Dóczy Orbán majd ’Sennyey Sándor felesége, a katolikus vallású Paczoth Judit) 50 kalangya abajdóc búzát és 50 kalangya rozsot fizet földesúri vagyonából az egyháznak, s ezen felül „egy hordó lőrét és két verő ártányt" vagyis sertést is ad évenként.190 Az egyház papjának a 17. század elején volt bel- és kültelke a faluban, körülbelül egy jobbágytelek nagyságú, de egyéb javadalma is. Két rét is tartozott a papi javadalomhoz, „melyet a falu megkaszál, föl185 Isten titkainak kisáfárlója... Tököly-járásban Bely Pál az ármálisát a tárkányi templomban a földbe ásván, maga Erdélyben szaladott, midőn pedig onnat visszajött volna, addig a patkány mind öszverágta a földben. AZT 1916. 78. p. 186 Zoványi 1906. 397. p. 187 Dienes 2001. 432-433. pp. 188 1648. 24 Julii. Elsőbben is Tárkányi István uram instál pro consiiio, mivel az pataki pap, Verőczey harmadmagával a kálvinista papságnak nevével instálták ő kegyelménél az elmúlt napokban azon, hogy a templomból a crucifixust kivettetvén, az oltárt is elrontatván, alternative lenne a prédikálás (Battyánban). Kassa város jegyzőkönyve. 1648. AZT XXV. [1925] 189 MÓL UeC 42/7. UetC CD-ROM 190 Dienes 2001. 335. p. 109
