Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A közegészségügy alakulása és jótékonysági intézmények a Mátyusföldön
Negyeden tartottak számon. A megfertőzöttek közül a két felekezet halotti anyakönyvi bejegyzései alapján 156-an hunytak el.58 A járvány nem válogatta áldozatait. Tornócon a kolera 93. halottja a 76 éves Horváth György, helyi római katolikus plébános volt. A Helytartótanács által elrendelt óvintézkedések ellenére az északi és északkeleti országrészekből 1831 júliusában a Mátyusföld Pozsony megyei részét is elérte a kolera. A megye Külső járásában kitört kolera miatt 1831. augusztus 1-jére összehívták a megyei közgyűlést. A megyei kongregáció ülésén gr. Zichy Ferencet a járvány ügyében eljáró királyi biztossá választották. Ugyanakkor járásonként kinevezték a járvány gyógyításában eljáró orvosokat és felvigyázó biztosokat.59 A járvány ügyében eljáró Megyei Állandó Kiküldöttség augusztus 4-én foglalkozott a Vág vidékén és Pusztafödémesen, valamint a Rétén kitört járványos kolerával. A megye átiratban értesítette a szomszédos Nyitra megyét, miszerint a járványos betegséget onnét hurcolták át Pozsony megyébe, így a szomszédos megyébe vezető minden közlekedési úton a közlekedést vesztegzárral akadályozták meg. Egyedül a vágvecsei marhaszállítási átjárót hagyták meg a közlekedés előtt.60 A két vármegye között húzódó közutakat a hónap végén teljesen elzárták. A közlekedés előtt csak a szeredi Vág-hidat, valamint a Vágsellye és Vágvecse között közlekedő kompjáratot vehették igénybe. A közlekedőket azonban a két említett átjárónál szigorú eljárás mellett fertőtlenítették. A július végén kitört járvány fokozatosan elérte a vidék összes települését, a korabeli források jól tükrözik vonulásának irányát. A zsigárdi katolikus plébános anyakönyvi bejegyzése szerint a kór a településen július 28-án tört ki, de a kajali, a galántai és a többi lelkipásztor is mint a kolerajárvány hónapját jelölték meg augusztust.61 A kolera gyógyításában a megyei közegészségügyi közegek mellett részt vettek az uradalmi sebészek, gyógyszerészek, a települések önkormányzatainak elöljárói, a papok, de az egyes uradalmak intézői is. A vármegyei egészségügyi bizottság rendeletéi mellett a járvány megfékezésében és a megfertőzött betegek gyógyításában elnyűhetetlen érdemei voltak a régió legnagyobb földesurának, az Esterházy-családnak. A cseklészi ág egyes uradalmainak terüle-A CHOLERA NYITRA MEGYÉBEN 183I181 - 1874* Dr. JNTA-G-ST JĎBEF »)<!'* l. •> a il I ..........-----------snKftŕiä&o uyKMl..«-. NVi<f-.!•*>:<« K. 115. Nagy József könyvének címoldala 319
