Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása

(Processus inferior extraneus), majd a 19. század elején Külső (Processus extraneus) szolgabľrói járásra nevezték át, melybe 47 település tartozott.” A járás területét a szomszédos Nyitra vármegye Nyitrai járásától a Vág folyó és a Holt-Vág, míg nyugati oldalról a Dudvág folyó és mezsgyéje választotta el.

ÓTXnt**»

3. Pozsony vármegye térképe 1811-ből

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően az osztrák neoabszolutizmus alapjaiban megváltoztatta az ország kormányzását. A járásokban ekkor kezdődik ei a polgári kori alsó fokú közigazgatási központok kiépítése azáltal, hogy egy adott tájegység gazdasági központjába telepítik a közigazgatási és pénzügy-igazgatási hivatalokat, valamint a jogszolgáltató és rendfenntartó hatóság egységeit.15 Magyarország ideiglenes közigazgatásáról szóló császári rendelet alapján a megyei főnökök hatósági kerülete járásokra lett felosztva, melyek élén a főbíró (járási szolgabíró) állt.16Ezek a közigazgatási egységek a járásokon belül létezett kerületeket figyelembe véve alakultak meg 1849 nyarán. így jött létre pl. a Szeredi, a Galántai és a Vágsellyei járás. Az ideiglenes közigazgatás megszűnését és a végleges közigazgatási szervezetet a Belügyminisztérium 1854. április 6-án kelt 1854/87. sz. rendelete mondta ki. A rende26